A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - MAKOLDI Sándor–M. PAP Gizella: A népművészet alkotás-pszichológiájáról (Három fafaragás elemzése a tartalom és forma egységében)

;•& • *• &&$ ®* A spirál ábra így lefedve labirintussá is válik, mert nem tudjuk róla, hogy melyik az igazi vége: a bal oldali kacs az igazi folytatás, a jobb oldali bár ugyanolyan, de az út mégsem hozzá vezet. A labirintusból kijutás az élettel ér fel, mint ahogy a spirál is az élet kibomlásának az elvét viseli. Érdekes, hogy kultúrtörténetünk Európában ismer spirál alakú labirintusokat; a barokk kastélykertek, de még a bazilikák kupolája alatt elhelyezett labirintus is mélyebb jelentőséggel bír

7

; világképi, így kozmikus vonatkozásaik is voltak. A borotvatok nyitásánál a szív csúcsa a spirál feletti pontokat pásztázza, amelyből 3 van egy sorban, a negyedik máshol, kicsit különállóan a jobb oldalt. Ha a borotvatok szélén a négy bevágásnál az évszakok számára gondoltunk ( a nappal kapcsolatban), a spirálnál a bal oldali kibomlás az élet, a jobb oldali nem, a 4 pontból a 3, a termékeny évszakok, a negyedik nem (tehát a tél) lehet. A termékenység - a pontok ovál „magokba" jutva (feljebb) - vészeli át a föld alatt (rácsozott elválasztó vonal-sáv) a rejtettségét, mígnem eljöhet az ideje, s akkor pl. növényi alakban megjelenik a következő fokozatban. így jutunk el a két felismerhető jelig, a növényekig, azonban a jelek eddigi logikáját végigjárva sokkal mélyebb tartalmakat megsejtve, mint amit a növények látványa először nyújtott. Ha a szívek csúcsainak irányzékát bal felé, a spirál „élő" karja felé irányítjuk, akkor a felette levő élettel teli (burjánzó, levelesen hajladozó, leveleiben a magok formájára emlékeztető, magasodó) termékeny növényre fog mutatni, jobbra fordítva pedig ennek ellenkezőjéra. A növények ellentétpárja azonban nem egyenértékű, a termékeny majd háromszoros helyet foglal el a felületen, mint a csupaszon meredező. A 3:1 arány jelentkezik, mint már a pontoknál előbb, visszaigazolva, hogy az absztrakt jel számossága valóban az évszakot jelezte. A leveles, élő fával szemben a leveletlent (vagy tűlevelűt) könnyű a halál, a tél jelképének tekinteni - késői szokás-vetülete a karácsonyesti fenyőfaállítás. Már a görög mitológiában szerepel ilyen értelműen: „Phrügiában szinte Kübelé tisztelete a Magna Mater (Nagy Anya), a fenyő és a jegenyefák tiszteletével volt vegyülve; a fenyőfa a tél, vagy halál jelképe volt, amit az ünnep, az „arbor intrat" mutatja, s Kübelé kedvese Attis is - halálakor fenyőfává változott."

8 Az ellentétpárban az élettel (ösztönnel) szemben a \ 1. kép. 1. borotvatok teteje 7. Santarcangeli, P. 1970. HaiderE., 1976/6.; Seibert, J. (szerk.) 1986. 200. 8. KállayF., 1971. 686