A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - MAKOLDI Sándor–M. PAP Gizella: A népművészet alkotás-pszichológiájáról (Három fafaragás elemzése a tartalom és forma egységében)

2. kép. 3. kép. 1. borotvatok eleje nyitott állapotban 1. borotvatokon a szívek viszonya tudás, - az életfa mellett a tudás fája áll (a Bibliában is), hiszen a levelekbe öltözött, takart, burjánzó élet törvényeit akkor láthatjuk jobban, ha leplezetlenül, a lehullott levelektől mentes, tiszta szerkezet megmutatkozik. A mozgó, változó állapottal szemben az állandó, a nyugvó. A termékennyel szemben a terméketlen. Hogy fák cserepekből nőnek, az alkotás ezen filozófiai szintű síkján inkább jelölheti az emberi értelmezés szemszögét, azt, hogy a természet ilyetén differenciálása emberi lélekkel értelmezett, nem pedig csak azt, hogy ezek cserepes virágok. A borotvafedél második, vastagabb rácsos osztása után mintha kifejezetten az emberi minőség jelentkezne, a fekvő arcszerű maszk erre utal, ugyanakkor formájával kötődik a szívekhez, az eddigi út emberi fokozattá válását sejtetve (4. kép). Irányzék csúcsa pontokra mutat, amelyekből az első sorban 3 db ívekkel be van foglalva, a negyedik nem. A 3 + 1-gyel találkoztunk már, s a fejben is ez a számszerűség foglaltatik benn. A szív másodsorban 3 + 4 = 7 egymásba forduló ívre, hold alakra mutat, az eddigiektől eltérően ez már inkább a holdra jellemző számosság és alak, ugyanakkor jelen van nap-számolású időbeosztásunkban, a hét napjaiként (ami valóban a holdciklusok beszorítása a solarikus évbe). A szív-fej öbléből indul újra 1 + 6, azaz hetes pontsor, amely egy háromszög alakú - nevezzük tympanonnak - forma mentén halad, s l-l jut be a fölötte lévő formába, mint ahogy a határozott tympanon-párkány alakzat fölött a 6-ból a 7. jut be a pontokból a „kapuba" (a borotvatok nyitásakor megnyíló íves kapuba), ami fölött már nem is csodálkozhatunk, ha megtaláljuk a „templom két tornyát". A fedél utolsó egységét víz687