A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - SIMÁN Katalin: Települési formák Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a paleolitikum idején

TELEPÜLÉSI FORMÁK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TERÜLETÉN A PALEOLITIKUM IDEJÉN SIMÁN KATALIN Bármely terület egykori települési viszonyainak vizsgálata vagy rekonstrukciója során három szempontot kell figyelembe venni. Az első a természeti környezet, ami annál meghatározóbbá válik, minél távolabbi korokra vagyunk kíváncsiak. A termelő gazdálkodás megjelenését megelőző időszakban ugyanis nem volt arra mód, hogy egy adott terület eltartóképességét mesterséges szaporítással, irányított állat- és növényállományfejlesztéssel növeljék. Tehát egy adott areálon élő állat- és növénymennyiség, azok jellege, igénye, avagy életmódja szabta meg az emberi megtelepedés maximális határát és bizonyos fokig a megtelepülök életmódját, bár ennek hatása csak lassú változáson keresztül mutatkozik meg (ld. Érd alsó és legfelső szintjei közötti vadászati specializáció változását

1

). Ugyancsak a természeti környezetnél kell figyelembe venni a nyersanyaglelőhely vonzását. A második szempont maga a népesség. Természetes, hogy a természeti tényezők hatása csak akkor jelentkezhetett, ha az adott népesség „elfoglalta" az adott területet. Nyilvánvaló az is, hogy a vándorló népesség vándorlásai során a maga tradícióit követi és alapvető életmódján - beleértve a vadászati specializációt, nyersanyagfajtákat és eszközkészletet - nem hirtelen, hanem igen lassan, belső fejlődés, vagy a vándorlások során más népekkel való érintkezés során változtat. Igaz ez még akkor is, ha a régészeti anyagban ennek a változásnak csak egyes, sokszor egymástól igen messzi fokozatait ismerjük. Éppen ez a megjelenési mód egyben az, ami óvatosságra int - azért, mert a földből egymás közelében egy giliszta farka és feje kinyúlik, még nem biztos, hogy egy állathoz tartoznak. Mivel keveset tudunk az egyes csoportok kultúrájáról, szociális életéről, belső és külső viszonyairól úgy érzem, az e témakörbe tartozó vizsgálatokat az egyes lelőhelyek objektív adatainak leírásával, összehasonlításával kellene inkább végezni még ha ez nem is ad minden kérdésre választ, de jó esélyünk van rá, hogy hasonló életmódú csoportok életéről árulkodó tendenciákat leplezünk le. A harmadik, a régészetben soha el nem hanyagolható szempont a vizsgált terület kutatottsága. Nem egyenletesen kutatott területről nem nyerhetünk hiteles képet. A jól kutatott területek vizsgálata lehetőséget nyújt ezzel szemben arra, hogy a kapott eredményeket transzponáljuk - figyelembe véve az eltéréseket, azok mértékét - a kevésbé kutatott területekre. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területét vizsgálatunk szempontjából három nagy egységre tagolhatjuk: Bükk hegység, Zempléni hegység és az Észak-Borsodi Karszt. Az egyes területeket egymástól illetve délen az Alföldtől nagyobb folyóvölgyek választják el. A rekonstruált pleisztocén felszíni formák a maitól elsősorban az Észak-Borsodi Karszton jelentettek komolyabb különbséget,

2 ahol a területet sűrűn behálózták a pata1. Gábori M.-CsánkV., 1968. 2. Pécsi etal. 1978. 55