A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - CSERI Miklós: Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában

Kiss Antal összefoglalása, amely röviden ismerteti a Gömör-Kishont megyében élő magyarok és nemzetiségiek lakóházait.

4 A sort tovább lehetne folytatni, hiszen a felsoroltak mellett még jónéhány, többnyire meglehetősen általános híradás szól arról, hogy milyen házakat építettek és milyen házakban laktak a parasztok Magyarországnak ezen a területén.

5 Ezek azonban hasonlóan az ország más területéről származókhoz-jobbára kuriozitások, egy-egy kiragadott, jellemzőnek vélt jelenség ismertetésére korlátozódnak, és nem mérhetők Pápai Károly tanulmányához. A Palóc faházzal meginduló és jellemezhető kutatási korszak még két jelentős tanulmányt eredményezett erről a területről, Istvánffy Gyula tollából. Az egyik a korábban napvilágot látott, de későbbi anyaggyűjtésen alapuló „A borsodi matyó nép élete",

6 a másik „A palóczok lakháza és berendezése".

1 Az első adatközléseket, illetve a milleniumi kiállítást követően igen hamar fellángoltak az ún. eredetviták, amelyek a magyar ház genetikai fejlődését voltak hivatottak tisztázni. Ennek értékelése nem feladatunk,

8 de azt meg kell jegyeznünk, hogy a sokrétű vita egyik tárgya éppen a „matyó ház" volt,

9 s a tudományos eszmecsere sok vonatkozásában ösztönözte a vidékünk népi építészetének kutatását. Az 1900-as, 1910-es évek etnográfusainak beállítottsága meglehetősen iparművészeti jellegű volt, a nép termékein, így a házon is elsősorban a díszítőelemet keresték, gyűjtötték. Észak-Magyarországon kutatók közül Rerrich Béla matyó építőművészetről,

10 Húsz ka József^ mezőcsáti kórusról,

11 Szendrei János egy templom XVIII. századi díszítményeiről,

12 Gr óh János sajóvidéki népies építkezésről,

13 Nyíresi Tichy Kálmán gömöri házfal és oromdíszítésekről

14 írott dolgozatait szükséges kiemelni. Ebben a légkörben született meg a Malonyai Dezső szerkesztette A magyar nép művészete c. sorozat (1907-1922), amiben a templom, a ház és bútor külön fejezetet kapott, és az V. kötete (Hont, Nógrád, Heves, Borsod és Gömör megyék magyar népének művészete) foglalkozik a palóc népművészettel, s egyben területünk építészetével is.

15 A matyók építkezéséről, lakó- és gazdasági épületeiről ír Kóris Kálmán, aki már a tüzelők fontosságát is felfedezte.

16 Fludorovics Zsigmond az építkezés mellett a házberendezést is ismerteti.

17 Györffy István alföldi kutatásai során eljut a „Matyóföldre" is, máig érvényes hatású leírást ad a településről, a szérűskertekről, az ún. üstökös házról és berendezéséről.

18 Herkely Károly Mezőkövesd népéletét ismerteti, külön tárgyalva az építkezést, felfigyelve a tüzelősóira is.

19 A megye más területéről is ez időkben születnek fontos leírások, ismertetések: Ébner Sándor már a Bodrogköz községeinek településföldrajzi vázlatát készíti el.

20 4. Kiss A., 1867.94-95. 5. Pl. RegulyA., 1857., Pintér S., 1880. 17-18. FinduraJ., 1885. 200-201. 6. Istvánffy Gy., 1896. 66-67. 7. Istvánffy Gy., 1911. 1-15. 8. Vajkai A., 1948. 14-15. ;GundaB., 1954/a.373. 9. Jankó J., 1897. 36.;Herman O., 1899. a vita értékelése: Balassa M. M. I., 1972. 562-567. 10. Rerrich B., 1909. 38. sz. 11. HuszkaJ., 1897/98. 20-25. 12. Szendrei J., 1901.155-157. 13. GróhJ., 1907.35-36. 14. Nyíresi Tichy K., 1939. 685-689. 15. Malonyai £>.,(szerk.) 1922. V. kötet. 16. Kóris K., 1905. 149-263. 17. Fludorovics Zs., 1913. 224-230. 18. Györffy I., 1929. 137-160. 19. Herkely K., 1939.11-25. 20. Gönyey (Ébner) S., 1925. 65-106. 516