A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - CSERI Miklós: Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában

Bátky Zsigmond korai kis közlésében először hívja fel a figyelmet a borsodi barlanglakásokra.

21 Pintér Sándor egy palóc család otthonát próbálja bemutatni.

22 Györffy Istvánnak is vannak adatai a régi palóc építkezéshez.

23 Bátky Zsigmond tevékenysége a magyar, s ezen belül az észak-magyarországi lakóház kutatásában mérföldkövet jelent. Tipológiájában megyénket az északi magyar vagy palóc háztípus elterjedési körzetébe helyezi.

24 A Magyarság Néprajza „Építkezés" és „Gazdasági épületek" fejezete már e tipológia alapján ismerteti vidékünk népi építészetének jellemzőit.

25 Bátky Zsigmond tevékenységét már értékelte a szaktudomány,

26 ez nem is lehet feladatunk, tipológiájának következményeiről azonban szót kell ejtenünk. Fellendült az építkezés kutatás, előtérbe került a tüzelőberendezések kutatása Észak-Magyarországon is. Gönyei (Ébner) Sándor öt megye tűzhelytípusainak bemutatásával végez összehasonlító elemzéseket.

27 Viski Károly a Bódva-völgyi települések hagyományos tűzhelytípusait mutatja be, célul tűzve ki az egyes tűzhely típusok fejlődésének feltárását is.

28 Az Abaúj megyei Pusztafalun végzett többoldalú, szervezett kutatások eredményeképpen látott napvilágot Gönyei (Ebner) Sándor másik tanulmánya, amely a kendermunka és a népviselet ismertetése mellett igen pontos leírást ad a falu népi építkezéséről és lakáskultúrájáról is. Nagy érdeme, hogy felfigyel a helyi bútorkészítés fontosságára, felismeri, hogy Pusztafalu lényegében bútorkészítő és -terjesztő központként funkcionált a környező falvak felé.

29 Észak-magyarországi kutatásainak terméke még a két következő, 1937-ben megjelent tanulmánya is. Az építészek számára készít egy illusztrációkkal, részletes leírással teli dolgozatot a palóc parasztházakról,

30 Diósjenőn pedig a régi faépítkezés emlékeit tárja elénk.

31 Gunda Béla 1934-ben megjelent Bódva-völgyi cikkében a település, telek, lakóházak leírása mellett már bizonyos funkcionális szempontokat figyelembe véve tárgyalja a lakóház és a benne élő ember viszonyát, ír a hagyományos lakásberendezésekről is.

32 Jelentősebbnek érzem az 1937-ben megjelent tanulmányát, amelyben először szentel Észak-Magyarországon egy teljes tanulmányt a gazdasági építményeknek. A népi mezőgazdálkodás egyes építményeit - csűr, tyúkól, ól, szín, szénatárolók, pásztorépítmények stb. - szemügyre veszi, azokról pontos szerkezeti, technikai leírást ad, bőséges illusztrációkat mellékelve.

33 Vajkai Aurél rövid tanulmánya az Alsó Hernád-völgy és az abaúji Cserehát egyes településeinek népi építkezéséhez szolgáltat adatokat. A falazat anyagától a tetőfedésen át ismerteti a hagyományosnak mondható lakóházak felépítését, de nem foglalkozik a gazdasági építményekkel.

34 Tóth János egyike volt azoknak az építészeknek, akik igen sokat tettek a magyar népi építészet technikai, morfológiai, esztétikai szempontú kuta21. Bátky Zs., 1906. 216-217. 22. Pintér S., 1909. 200-204. 23. Györffy L, 1930. 154-155. 24. Bátky Zs., 1930. 113., Bátky Zs., 1933/a. 142. 25. Bátky Zs., 1933/a. I. 108-216.; Bátky Zs., 1933/b. I. 231-239. 26. VajkaiA., 1948.17-19.; Gunda B., 1954/a. 374.; Tálasil., 1954.392. lásd még: KisbánE., 1974. 112-118.; FilepA., 1974. 118-124.;Balogh!., 1974. 124-133. 27. Gönyey (Ébner) S., 1931. 6-16. 28. Viski K., 1933.21-23. 29. Gönyey (Ébner) S., 1939. 119-134. 30. Gönyey (Ébner) S., 1937/a. 62-66. 31. Gönyey (Ébner) S., 1937/b. 293-307. 32. Gunda B., 1934. 1-16. 33. Gunda B., 1937.45-70. 34. VajkaiA., 1937. 263-273. 517