A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BAKÓ Ferenc: A Palócföld centrumának településformái

falurendezései, melyeknek a telepített falvak telekrendszere és utcaképe adja legtisztább formáit. A XIX. és a XX. század falufejlesztéseinek általános, napjainkig korszerű telektípusa ez, hatóságaink ma is ilyen formában osztják a házhelyeket. Az utcás-soros faluforma legszebb példái területünkön Sajópüspöki, Borsodnádasd, Szilvásvárad, Felsőtárkány, Kazár, Ludányhalászi, őrhalom. Településformáink másik alaptípusa a szabálytalan alaprajzú, több utcás halmazfalu vagy csoportos falu, amely az előbbi, felülről irányított rendezettséggel szemben a természetes növekedés nehezen áttekinthető rendszerét képviseli. Telkei a szalagformától eltérően két-három részre megosztottak és az elnyújtott téglány alakkal ellentétben a négyzethez közelálló szabályos vagy szabálytalan udvarok és kertek. Kutatási te-^ rületünkön mindössze egy község, Sajónémeti faluformája közelíti meg ezt a típust, egyébként a többi településnek csupán egy-egy része fedi a fogalmat. Több ízben hivatkoztam már arra, hogy első térképes ábrázolásaink az 1780-as években keletkeztek, amikor a racionalizáló falurendezések feltételezhetően nagyobb mértékben még nem érvényesültek. Ennek ellenére az itt hivatkozott II. József féle felmérés alig ábrázol halmazos falurészeket, a települések szinte kizárólag az utcás-soros kategóriába tartoznak. Ugyanakkor még a mai kutató is talál falvainkban halmazos részleteket, amelyeknek megléte a XVIII. század végén is igen valószínű, őrhalom, Ludányhalászi, Egerbocs, Mátraderecske, Tardona, Sajónémeti lehetnek erre példák. A jelenséget csak azzal tudom magyarázni, hogy a térképes ábrázolások elnagyoltak és nem terjedvén ki a szabálytalan részletekre, a települések formáit nemcsak leegyszerűsítették, hanem egyúttal idealizálták is. Ezenkívül a térképek nem ábrázolták a telkeket, így a különálló kerteket sem, ami ugyancsak előidézhette a településforma sematizálását. A halmazos, csoportos jellegű falurészek neve általában szög, de ez a név helyenként változóan többféle topográfiai állapotot fed. őrhalom esetében kétségtelen, hogy a „Badó szög" a XVIII. század elejének falumagja, amiből a modern község kifejlődött. Ugyanez mondható el Rimócon a „Percze szög"-ről, ami a nemzetség szétválása után „Nemes udvar" nevet kapott, de Bodony esetében szinte az egész település két szögből áll, a játékos megnevezésű „Ószögből" és „Főszögből" (Alszög, Fölszög). Egerbocson a kisnemesi nemzetségek falurészeit nevezik szögnek, így van „Melegh szög", „Balogh szög" stb., s az utóbbi falurésznek párhuzamos neve is van. A „Balogh Demeter utca" a nemzetség egyik őséről kapta nevét, ami a szög-né\ újabb névhasználat lehet, az udvar-hoz hasonlóan, csak a méretek változnak, mint Ludány és Halászi példájában. Gyakori, hogy a templom környékét nevezik szögnek, mint Rimócon, Kazáron, Bükkszéken, Sajónémetin, Sajóvelezden, feltehetően azért, mert a házak a templomot többékevésbé körülveszik. Ismert gyakorlat, hogy zsákutcákat neveznek szögnek, ahol régebben egy-egy család, nemzetség osztatlan telke volt (Nádújfalu: Bodor szög, Tardona: Vaskó szög, Bükkszék: Matyó szög). A szög, mint településtudományi terminus technicus kutatásunk egész területén használatos, kivéve azokat a falvakat, ahol a rendezett faluszerkezet már nem tartalmaz halmazos részleteket. Ilyen falvak: Karancskeszi, Mátraszőlős, Szilvásvárad, Borsodnádasd, Sajópüspöki, Ragály. Ugyancsak általánosnak mondható a szögek összetevőiként ismert nagyobb udvarok „had" megnevezése, ami ott is használatos, ahol a szög mint településrész nem fordul elő.'' A szög kifejezés használatát tehát befolyásolja a faluszerkezet rendezettségi színvonala, de a családszervezettel összefüggő „had" megnevezés pótolni tudja ezeket a hiányokat. Ennek ismeretében meg lehet állapítani, hogy a 11. Gyűjtésem szerint a „had" kifejezés ismeretlen Szilvásvárad és Ragály községekben. Minthogy a többi falu egy részében is a név használata kiveszőben van, lehetséges, hogy a két faluban is megvolt egykor, de kutatásom már nem hozta felszínre. 504