A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BAKÓ Ferenc: A Palócföld centrumának településformái
/. kép. A kutatás területe és falvai: 1. őrhalom, 2. Rimóc, 3. Ludányhalászi, 4. Karancskeszi, 5. Kazár, 6. Mátraszőlős, 7. Nádújfalu, 8. Bodony, 9. Bükkszék, 10. Felsőtárkány, 11. Egerbocs, 12. Tarnalelesz, 13. Mikófalva, 14. Szilvásvárad, 15. Tardona, 16. Borsodnádasd, 17. Sajónémeti, 18. Sajóvelezd, 19. Sajópüspöki, 20. Ragály nevezték. 8 A falukapu értelmét az adta meg, hogy megnyitotta az átjárást a települést körülvevő kerítésen., vagy árkon, 9 ami természetesen védelmi módszer és történeti időkre megy vissza. Néprajzi irodalmunk a falukaput a Kárpát-medence peremvidékeiről és a Fekete-Körös völgyéből ismeri, észak-magyarországi előfordulása ezért újszerűen hat és felveti a műveltségi reliktum területek mélységi kutatásának még ma is időszerű voltát, célszerűségét. Településeinket a forma, szerkezet és használat szemszögéből különböző típusokba lehet sorolni. A tiszta típusok igen ritkák és területünk falvai - amint ezt általánosan is meg lehet állapítani - több településforma egymásra épüléséből, összenövéséből álltak elő, követve a táj gazdasági és társadalmi történetét. (A települések tájban való megjelenésének változatait és a telek-, udvartípusokat formai jellegek alapján újabban Barabás Jenő-Gilyén Nándor 10 rendszerezte.) Tájunk településeinek legjelentősebb alaprajzi formája az utcás-soros, szerkezetében szalagtelkes falu, ami vagy az egész településre jellemző, vagy annak csak részeire. A típus a középkor óta ismert Magyarországon, illetve hazánk egyes tájain, de elterjedését nagyban elősegítették Mária Terézia és II. József rendelkezései, melyek a szabálytalan alaprajzú falutípusok megszüntetését és ezek rendezését, a soros-utcás faluforma kialakítását kívánták elérni. Ezt eredményezik a XVIII. század hatósági vagy földesúri 8. BakóF., 1969.435^36. 9. Szabói, 1969.166-167. 10. Barabás J.-GilyénN., 1979. 503