A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HŐGYE István: A Zemplén megyei szlovákok 1918-1919-ben
ruszin nép önrendelkezési jogát, de célja az is volt, hogy esetleges Csehszlovákiához való csatlakozásukat megakadályozza. Erről Dr. Fűzi Bertalan sátoraljaújhelyi ügyvéd, Stefán Ágoston bizalmas barátja, és a ruszin népbiztos munkatársa így vallott: „Amidőn a ruszin területeknek hovatartozandósága aktuálissá kezdett lenni és olyan hírek szivárogtak ki, hogy a ruszin nép hajlandóságot mutatna a csehekhez tartozáshoz, e kérdésekkel a népbiztosság (ti. a ruszin) komolyan kezdett foglalkozni, s engem bíztak meg azzal, hogy Munkácsra utazzam, és ott Kaminiszki Zsupánnal és más tekintélyes emberrel érintkezésbe lépve a mértékadó köröket igyekezzem arra reá bírni, hogy egy esetleges népszavazáskor, vagy más ebben az irányban kifejtendő aktiót húzzanak, halasszanak addig, ameddig Stefán Ágoston megvalósíthatja Párizsba utazásának tervét, ahol majd reméli, hogy sikerülni fog a magyarságnak érdekeit képviselni." Más vallomásában azt is elmondotta, hogy találkozott Kamininszki Józseffel, aki Ruszka-Krajna kormányzója volt, és kérte, hogy lehetőségeihez képest mérsékelje a ruszinokat hovatartozandóságukban, hogy a párizsi békekonferenciáig ne döntsenek erről. 30 A ruszinok nem is nyilvánították csehszlovákiai csatlakozásukat, hiszen majd a Forradalmi Kormányzótanács XLI. és LXXVII. sz. rendeletei teljes önrendelkezést, szabad nyelvhasználatot adott e népnek. A csehszlovák burzsoá kormány, amint elfoglalta a szlovákiai területeket, igyekezett felszámolni a magyar polgári, illetve forradalmi, államhatalmi szerveket, és egységes csehszlovák államapparátus megszervezésére törekedett. Dr. Vavro Srobar létrehozta az első szlovák kormányt, amely a prágai kormány mintájára működött. A Zemplén megyei közállapotokról Bernáth Aladár alispán így számolt be: „ . . . December végén a cseh burzsoá csapatok bevonultak Kassára, 1919. január 10-én átlépték Zemplén megye határát is, és megkezdték azon területek megszállását, amelyet a demarkációs bizottság kijelölt számukra, sőt többet is, mert pl. Legenye-Alsómihályi vasútállomást önkényesen foglalták el, hogy legyen vasúti összeköttetésük a felvidékkel. A megye felső járásai egyáltalán nem tudtak kapcsolatot tartani a megyeközponttal. A tisztségviselők a helyükön maradtak . . . Január 20-án Kriskó Milutin, akit a területre zsupánnak neveztek ki, összehívta a járások főszolgabíráit Homonnára, közölte, hogy a megszállt területek cseh impérium alá kerültek. Később a zsupán Tőketerebesen szervezte meg hivatalát . . . 31 1919. január 20-án Krizko Milutin zsupán Tőketerebesen kiáltványt adott ki Zemplén vármegye népéhez. A nagy alakú szlovák, magyar és ruszin nyelvű plakát fontosabb részei az alábbiak: „ . . . Zemplén megye közönségének ezennel tudomására hozom, hogy a Csehszlovák Köztársaság Kormánya 1919. január 2-án kinevezett Zemplén megye főispánjává, s egyúttal felruházott a kormánybiztos jogaival. Jogköröm kiterjed egyelőre a gálszécsi, nagymihályi, homonnai, varannói, sztropkói, mezőlaborci és szinnai járásokra. Főispáni hivatalomat, s a megyei hivatalokat Tőketerebesen fogom megszervezni, s a Cseh-Szlovák Köztársaságnak a Slovenskon szükséges rendkívüli és átmeneti intézkedésről szóló 1918. december 10-én meghozott törvény 1. § értelmében az eddigi megyei hatóság joghatályát ezen járásokban megszüntetem ..." Továbbá „ . . . Értesítem a vármegye közönségét, hogy a mai naptól kezdve a megyei és községi összes hivatalok hivatalos nyelve a szlovák nyelv, kivéve a nagymihályi járás Abara, Nagyráska, Kisráska, Nézpest és Hegyi községeit, melyekben a hivatalos nyelv továbbra is a magyar. A mezőlaborci járás egész területén, kivéve a havaji körjegyzőséget, valamint a szinnai járás egész területén, kivéve a szinnai körjegyzőséghez tartozó községekben a községi közigazgatásban a ruszin nyelv használható. Á fent említett ha30. Fűzi Bertalan dr. vallomása a Z. lt. Sátoraljaújhelyi Kir. Törvényszék iratai. 836/1919. 31. Z. lt. Zemplén megye alispánjának i. 4627/1920. Bernáth Aladár alispán jelentései. 423
