A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HŐGYE István: A Zemplén megyei szlovákok 1918-1919-ben

vaji és szinnai körjegyzőségekben a hivatalos nyelv a szlovák." Ezek után közli, hogy „ . . . a fent említett törvény 1. §-a értelmében felosztom (ti. feloszlatom) az összes községi képviselő-testületeket, s helyettük külön rendelettel új képviselő-testületeket fogok kinevezni." A plakát ismerteti „A Slovenskora vonatkozó rendkívüli és átmeneti intézkedéseket", az 1918. december 10-én hozott törvényt, amelyet december 15-én hirdettek ki, 15 §-ból álló rendelkezés arról szól, hogy a magyar rendeletek hatályukat vesztették, a régi testületekkel együtt. A tisztviselők a csehszlovák köztársaság törvényeinek tartoznak engedelmeskedni. Slovenskó hivatalos nyelve a szlovák, egyéb nyelvek használatáról külön rendelet fog intézkedni. Azután ingatlan, vagyoni, adó, igazgatási, katonai, bírói ügyek intézéséről, italmérési korlátozásokról, közgyűjteményi értékek megóvásáról szól a nyomtatvány. A rendeletet aláírók névsorát, a csehszlovák miniszterek neveit közli. A plakát végül a nyugalomra és békés munkára szólít fel: „ . . . Felhívon Zemplén megye közönségét, hogy a Csehszlovák Köztársaság minden törvényének és rendeletének, a hivatalok rendeleteinek és parancsainak habozás nélkül alávesse magát, minden polgári személy vagyoni biztonságát oltalmazza, úgy engemet, mint hivatalaimat a nyugalom és közrend fenntartásában támogasson. Ha valaki a Csehszlovák Köztársaság törvényei és rendeletei, valamint az én és hivatalnokaim rendeletei és parancsai ellen vétene, vagy ha valaki a közrendet, a személyi és vagyoni közbiztonságot veszélyeztetné, a fennálló törvények értelmében teljes szigorral lesz büntetve. Úgyszintén büntetve lesznek mindazok, akik riasztó röplapokat, kiáltványokat, újságokat és más nyomtatványokat terjesztenek, akik a Csehszlovák Köztársaság, annak törvényei és rendeletei, s a közrend ellen lázítanak vagy izgatnak, vagy akik valamelyik nemzetiséget, vallásfelekezetet vagy osztályt egy másik ellen izgatnak."

32 A Szlovákiában bevezetett politikai rendszer fő feladata a bolsevista és munkásmozgalmak meggátolása volt. A rossz ellátás elégedetlenségeket, nyugtalanságot, megmozdulásokat hozott. Az 1919. februári sztrájk megmutatta, hogy a szlovákiai nép nem ezt várta, amit kapott, a szlovák nép és cseh burzsoázia érdeke hamar összeütközött. A cseh sovinizmus semmibe vette a szlovák nemzeti érdekeket, a nyelvhasználatot is csak azért engedte meg, mert a szlovák nyelvet a cseh táj szólásának tekintette.

33 A lakossági ellátás még rosszabb volt, mint korábban, a szabad mozgás is korlátozva volt, panaszolta egy főszolgabírói jelentés.

34 A cseh hatóságoknak meggyűlt a baja az elégedetlenkedőkkel, és katonai szigorral jártak el ellenük, mint 1919 januárjában a Zemplén megyei Nagyhrabócon, Nagygereblyésen történt zendülés 22 vádlottjával. A fővádlott Petruncsák Hriczkó volt, ellene és társai ellen 34 tanút hallgatott ki a cseh katonai bíróság Josef Sadil főhadnagy elnökletével. A tanúvallomásokból kitűnik, hogy sok más szlováklakta helységben is elégedetlenkedők vannak, Kistölgyes, Kismihály, Ladomér, Szobránc, Perecseny stb.

35 A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után, annak nemzetiségi politikájával a szlovákok is egyetértettek, a tapasztalt lenini elvek gyakorlati megvalósulásai szlovák tömegeket állítottak a jó ügy mellé. Zemplén megye direktóriuma már 1919. március 22-én plakátfelhívásban ismertette a lakossággal az országos és megyei tisztségviselők mellett a nagy forradalmi változásokat is. Megjelent a Zemplén megyei kommunista párt lapja a Vörös Hajnal, amely országos eseményeket és helyi intézkedéseket közölt, ez a lap eljutott a megye szlováklakta községeibe is. A kommunista párt megyei szervezete többszöri felhívásban kérte, hogy „tót ajkú agitátor elvtársak jelentkezzenek a 32. Z. lt. Plakátgyűjtemény 1919. évi plakátok. Krizko Milutin plakátja. 33. Kővágó L. 1979. 203. 34. Z. lt. Sátoraljaújhelyi jár. főszolgabírói i. 1373/1919. 35. Z. lt. Zemplén megyei ügyészség i. 637/1919. 424