A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Adalékok Szerencs és környéke gazdasági, társadalmi, kulturális életéhez 1914-ben

Az állapotok érzékeltetésére álljon itt egy leírás: „A filoxéra vész a Hegyalját később sújtotta mint a délebbre fekvő borvidéket, ami arra a hiúnak bizonyult képzelgésre adott alkalmat, hogy a Hegyaljánk azt kikerüli. Amikor közeledett, a szomszéd Borsod vármegyében már szemmel láthatólag pusztításokat okozott, a hegyaljai gazdák még reménykedtek. A 80-as évek közepén azonban nálunk is fellépett a filoxéra-vész... siralomvölggyé változott a vidék."

16 Megkésve, de végül bekövetkezett az állami beavatkozás. Vessző- és oltvány-eiőállító telepek alakultak: Tarcal (anyatelep), Miskolc, Mezőkövesd, Putnok, Szendrő helyiségekben. Az országgyűlés 1898. aug. l-jén megszavazott 3 523 388 Ft újratelepítési kölcsönéből 559 905 Ft-tal részesedett Hegyalja.

17 A tönkrement kisgazdaságokban nincs „erő" az újratelepítéshez, ezt a nagybirtok vállalja magára. Az első ez ügyben B. Szabó Gyula tállyai földbirtokos. 1896-ban már 250 ha. az új telepítés. Feltétel: 1. A felhasználandó terület alkalmas legyen szőlőtelepítésre. 2. Csak e tájra előírt szőlőfajokat lehet telepíteni a borvidék jellegének megőrzése érdekében. A hegyaljai országgyűlési képviselők közül többen is, de főleg Bernáth Béla a mádi, (majd a szerencsi kerület képviselője) akarta a bizonytalanságot az újratelepítés körül megszüntetni ill. az állami segítségnyújtást megsürgetni. 1894. dec. 1-jei beszédében így érvel: „Ha már most látjuk, hogy a mezőgazdaság pang, még ott is, ahol a birtokok jövedelmezőségét nem tették tönkre súlyos elemi csapások, mit szóljunk akkor a borászat, a szőlészet pangásáról és azoknak helyzetéről, akiknek birtoka szőlőkből állott, s akik a filoxéra pusztításai által nemcsak jövedelmeiktől hanem vagyonuktól is elestek.. ,

18 Javaslatának lényege: 1. Utasíttassék a kormány, hogy a filoxéra pusztításai által károsult szőlőbirtokosoknak adandó állami kedvezményekről, s ezek segélyezéséről törvényjavaslatot nyújtson be. 2. Nyújtson a kormány kamat nélküli előleget egyéni vállalkozóknak és társulásoknak, szövetkezeteknek is."

19 1896. jan. 9-én tett aztán a földművelésügyi miniszter egy javaslatot, hogy a szőlészet terén állami kedvezményekkel és segélyezéssel a Hegyalja szőlőtermelőit 1,2 millió Ft erejéig támogassák.

20 Ebbe új telepítések létesítése, munkások kitaníttatása, kísérleti telepek kialakítása szerepelt volna. A „T-H" nemcsak a szőlőtermelés e súlyos szakaszára pillant vissza-vissza, hanem élénk figyelemmel követi az 1914-es évben zajló e tárgyú főbb eseményeket is. A szőlészeti szakosztályi ülésekről rendszeresen tudósít. A januári összejövetelen Thuránszky László szakosztályi elnök vármegyei főjegyző azon optimista véleményének ad hangot, hogy:... maholnap a Tokaj-Hegyalján idegenből származó bort senki nem fogyaszt."

21 Az áprilisi ülésen az orosz borvám kérdésében a kormányhoz terjesztendő felirat szerepelt. Történeti áttekintést végezve Szirmay Antal: Notitia história, politica... c. művére hivatkoznak, miszerint a tokaj-hegyaljai borok az 1560-as évektől kezdve váltak híressé. S hivatkoznak Draskovich püspök tridenti zsinatra vitt tállyai borára, amit a pápa megízlelve így vélekedett: „Sumnum pontificem talia vina decent. = Ilyen bor méltó a pápához."

22 Az ülés témájához kapcsolódott még a hegyaljai borkereskedők kérelme a br. Harkányi János kereskedelemügyi miniszterhez az orosz borvám leszállítása és a szerződés ellenes orosz vámeljárás módosítása érdekében. 16. Smajda., i. m. 17.1. 17. B.-A.-Z.m.55.1. 18. Tokaj-Hegyalja 1894. 5. sz. 19. Tokaj-Hegyalja 1894. 51. sz. 20. Tokaj-Hegyalja 1896.20. sz. 21. Tokaj-Hegyalj a 1914. 4. sz. 22. Tokaj-Hegyalja 15. sz. 406