A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Adalékok Szerencs és környéke gazdasági, társadalmi, kulturális életéhez 1914-ben

A „Hegyalja védelme" c. belpolitikai cikk is ezen a vonalon indul el. Kiindulópontja, hogy az 1908. XLVII. te. szerint a T-H. borvidéke zárt terület. Az utóbbi időben (években) jelentős a piacvesztés. Ha pl. 100 hl hegyaljai bor Ausztriába vagy Galíciába kikerül, lesz belőle 700 (!) hl - kimérve! A Zemplén vármegyei Gazdasági Egyesület borászati szakosztálya megbízásából dr. Szabó Sándor jogakadémiai tanár a hegyaljai szőlőtermelőkhöz kérdőívet juttatott el. Javaslatának célja az 1917-ben lejáró vámszerződésben borvédelmünk tökéletesítése. Ti. 15-20 évvel „ezelőtt" Oroszország volt a legnagyobb magyar borpiac, ma a magyar bor ott hallatlan drága (1. vám!), valamint a fogyasztók ízlésváltozása is bekövetkezett, a könnyebb borokat kedvelik. Javaslata: többet ér minőségibbet forgalomba hozni (bár még a filoxéra utóhatása érezhető), s a hazai borok egy részét a pezsgőgyártásban kamatoztatni.

23 Dr. Szabó azt is megemlítette, hogy az antialkoholista mozgalom igen káros Tokaj Hegyaljára nézve. Erre egy érdekes adalék: „Alispán az alkoholellenes küzdelem ellen" c. alatt jelent meg. Füzesséry Ödön tokaji főszolgabíró elrendelte - vallás, nép, erkölcs társadalom elleni sérelem miatt - a kocsmák zárvatartását vasárnapokon és ünnepnapokon, Istentisztelet alatt. A kocsmárosok fellebbeztek és Dókus Gyula alispán felfüggesztette (!) a főszolgabírói rendeletet. Paragrafus szerint joga volt rá, írja a „T-H"., de nem számolt azzal, hogy hány év munkáját tette tönkre, amit e nemes ügyben papok, tanítók, orvosok végeztek.

24 Az időjárás viszontagságai nem kímélték a hegyaljai szőlőket se: bár hetilapunk „Nagy a kár országszerte" címszó alatt hozza a májusi fagykárokat, „hazai tájakra" összpontosít. Különösen az „alj-szőlőkében" nagy a kár: Abaújszántón 80-90%, Tállyán szintén, Mád 25-30-50%, Mezőzombor, B. keresztúr 25%, Tokaj, Tarcal 60-70%, Sárospatak 25-30%. Szerencsen, Legyesbényén alig van kár, de Hernádnémetiben szőlők, gyümölcsösök teljesen lefagytak.

25 Március vége lévén lassan emelkedtek a borárak - állapítja meg a lap. Hozzájárult ehhez a hamis dalmát borok behozatalának megnehezítése, de a görög mazsolaszőlő vámjának leszállítása megkönnyítette a borhamisítást. Ami ha nem is azonnal, de augusztus végén kitudódott. A Haász Adolf bodrogszerdahelyi borkereskedő Karlsbadban lett öngyilkos, miután kiderült, hogy árult hegyaljaiját Bodrog-vízzel „dúsította".

26 Az igazi nagy témánk mellett a „T-H" figyelemmel kísérte a Zemplén megyei lapoknál történő változásokat is. Az 1914-es év új lap születésével kezdődött. „Tokaji Újság" címén, társadalmi, közgazdasági, szépirodalmi hetilap indult Tokajban. Szerkesztő dr. Vértes Gábor ügyvéd, főmunkatárs Vadnai Árpád.

27 Ugyanebben a számban közli, hogy a szintén tokaji székhelyű, kiadású társadalmi hetilap a „Tokaj és Vidéke" gazdát cserélt. Románszky Antal szerkesztő és tulajdonos egészségi okokból visszavonult január 1-től eddigi főmunkatársára Sass Jánosra ruházta át a lap tulajdonjogát, a szerkesztést dr. Hunyor Sándor királyi közjegyző vette át.

28 A sátoraljaújhelyi „Zemplén" szerkesztőségében is kisebb változás történt az év elején, ahol az eddigi helyettes szerkesztő, szerkesztővé lépett elő Teleky Sándor személyében, míg helyére Polányi Lajos belmunkatárs került.

29 23. Tokaj-Hegyal 24. Tokaj-Hegyal 25. Tokaj-Hegyal 26. Tokaj-Hegyal 27. Tokaj-Hegyal 28. Tokaj-Hegyal 29. Tokaj-Hegyal a 30. sz. a 12. sz. a 19. sz. a 35. sz. a 1. sz. a a 2. sz. 407