A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - DÉTSHY Mihály: Rákóczi Zsigmond szerencsi vár- és templomépítkezésének dokumentumai

RÁKÓCZI ZSIGMOND SZERENCSI VÁRÉS TEMPLOMÉPÍTKEZÉSÉNEK DOKUMENTUMAI* DÉTSHY MIHÁLY Szerencs várának, Rákóczi Zsigmond rezidenciájának építéséről nem ismeretes egyidejű írott forrás. Pedig a megye legfiatalabb vára, várkastélya a XVI. sz. végén épült, és e korból már számos más építkezésről maradtak ránk beszámolók, leírások. Ezért különös értékű az a becslés, amely alig néhány évvel a vár építésének befejezése után készült, és viszonylag részletesen és szemléletesen tájékoztat a késő reneszánsz várkastély eredeti alakjáról, egyben az egyidős itteni templomról is. Annál is fontosabb ez a dokumentum, hiszen a vár első ismert és csupán részleges leltára is több mint húsz évvel később, 1617-ben íródott. Szerencs Tokaj várának megvívása után, annak tartozékaként, az 1558-ban itt épült erőd, castellum őrségének kapitulációjával 1565. február 22-én került Miksa király fennhatósága alá. Tanácsosai már március 5-én javasolták, hogy a János Zsigmonddal folytatott háború befejeztével a castellumot rombolják le, mert őrzésének költségei Tokaj jövedelmeit emésztenék, ha pedig ellenség kezére jutna, újabb veszélyt jelentene. Miksa április 24-i instrukciójában a visszafoglalt várak és birtokok vizsgálatára kiküldött biztosoktól is javaslatot kért, lerontsák vagy fenntartsák-e a castellumot. November 22-én Szennyessy Mátyás későbbi sárospataki várnagy kérte szolgálataiért adományul Szerencset a castellummal együtt, azzal, hogy ha ezt lerombolnák, az abban álló kis kőházat hagyják meg családi otthonául. Ekkor már királyi őrség ült az udvarbíró gondjaira bízott erődben, aki még 1566 nyarán gazdálkodott itt.

1 Ez év őszén, miután János Zsigmond elvonult Tokaj eredménytelen ostromáról, a Felső-Magyarország nagy részét végigdúló tatárok Szerencset is felperzselték, és az 1567. évi kapuadó-összeírás szerint „teljességgel megégett".

2 Nincs adatunk arról, hogy a castellum, amiről azt sem tudni, vajon a középkori bencés apátság erődítésével jött-e létre, ekkor pusztult-e el, * Kegyelettel adózik ez a tanulmány Erdei Ferenc, a szerencsi vár helyreállítója emlékének is 1. Szerencs kapitulációjának időpontjáról Zasius 1565. febr. 22-i levele (Tört. Tár. 1878.479. o.). Miksa hadvezérei, Swendi Lázár és Báthori András 23-án már Helmecről írják, hogy Tokaj és Szerencs megvételéről táborukkal odavonultak (Bécs, Haus-, Hof- u. Staatsarchiv [HHStA] Ung. Aktén, Alig. Aktén, fasc. 90.1565. jan.-jún. fol. 38-39.). A Magyar Kamara tanácsosainak 1565. márc. 5-i javaslata Bécs, Hofkammerarchiv, Hoffinanz HUng. fasc. 12. fol. 156-157. Miksa ápr. 24-i instrukciója uo., fol. 219. Szennyessy kérvénye uo., fasc. 13. fol. 193.: „Quod si. . . ita fuerit, vt Castellum Zerench distraheretur, Nullumque fortalicium ibidem Relinqueretur, Dignaretur vestra Sa: Maiestas illám exiguam domum lapideam in eodem Castello Zerench Integre Relinqui facere. vt possim cum família Mea sub vmbra vestrae Sa: Maiestatis permanere". Az udvarbíró 1565-66-ban Bihary Balázs (MOL Szép. Kam. lvt. Benigna Mandata [BM] 1568. jún. 16. N. 186. és mellékletei). 2. MOL Kam. Lvt. Regesta Decimarum, Connum. Portarum Comitatus Zempl. anni 1567.: „Zerench totaliter combusta". 229