A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - DÉTSHY Mihály: Rákóczi Zsigmond szerencsi vár- és templomépítkezésének dokumentumai
vagy már előbb lerombolták. Legtöbbet még egy 1571-ből való leírás és becslés mond ezekről: „Szerencs falu hajdan apátsági mezőváros volt . . . Ezt Némethy Ferenc egy apáttól, Monoszlay Péter prezsbitertől csalárdul, oltalom ürügyén kerítette hatalmába kilenc éve . . . ahol is Némethy vár átépíttetett részben saját költségén, részben a tokaji alattvalók munkájával, elég széles árokkal kerítve, amiben nagy tömeg hal maradt meg. Hanem most rom a castellum, de még épen áll három »ház« boltokkal vagy boltozatokkal fedetten, és ezeket még most is használhatnák, ha az omladéktól megtisztítanák". 3 A lassan újra benépesülő falut többen - közöttük újra Szennyessy is - adományul kérték a királytól. A Felső-Magyarországot igazgató Szepesi Kamara pedig szorongató pénztelenségében sokszor kínálgatta zálogul kölcsönök fejében. A vonatkozó iratokban azonban nem említik már sem a castellumot, sem az apátság épületét, csak a falut. 4 3. A castellum építéséről írt jelentésekből nem állapítható meg, Némethy Ferenc tokaji kapitány az apátságot erődítette-e. Telekessy Imre 1558. máj. 17-én így ír Kassának: „Castellum de nouo prope Abbaciam Zerencz extrui et edificari fecerit" (Kassa v. lvt. Schwarzenbach. N. 2000.). Uő. máj. 18-ánNádasdyT.-nak: „in abbacia Zerench . . . Castellum repentine extruxit" (MOLNád. cs. lvt. Miss. Telekessy N. 24.). TordaZs.-Nád. T. 1558. máj. 17.: „inZerenchy . . . castellum extruxit" (uo., TordaN. 49.). Pethő J.-Nád. T. 1558. szept. 8. „ismeg egy hwzar warath cynaltata Zerench élőt'" (uo., Pethő No. 62.). 1591-benForgáchSimon: „Franciscus Németi. . . cum a Joanne Rege Castellum seu Abbatiam Serencz pro se impetrasset" (BM. 1591. dec. 19. N. 215.). Szikszay Imre tokaji és Bihary Balázs volt szerencsi udvarbíró 1571 nyarán írt leírása és becslése Hoffinanz Ung. fasc. 23.1571. nov. fol. 53-54.: „Pagus Zerencz olim fűit Oppidum Abbaciale . . . Hic per franciscum Némethy per fraudem Ab Abbate quodam petro presbytero Monozlay, praetextu deffensionis, in potestatem Redactus, et Numero Colonorum ante Annos Nouem auctus, vbi Franciscus Némethy Castrum extrui, partim sumptibus proprys, partim opera subditorum Tokaiensium fecerat, fossa satis ampla circumducta, In qua piscium Magna copia est asseruata, verum nunc dirutum est Castellum Extantibus adhuc Ibidem domibus Integris Tribus fornicibus siue Testudinibus Munitis, quae si a Ruderibus purgarentur, Eciam nunc vsui esse possent". 4. A zempléni portaösszeírásokban: 1569.: „Zerencz Pertinentia Thokay per tartaros combusta, Nouiter aedificatae domus portae 8. Imperfectae domus 14. Inquilini 4.;" 1570.: „Totaliter fűit combusta portae 7 1/2"; 1574.: „portae 12 1/2"; 1576.: „p. 12.". Az 1571. évi becslés szerint akkor 11 egész-, 19 fél- és 10 harmadtelkes colonus volt a faluban. Az 1565. márc. 13-i szatmári békeegyezmény 3. cikkelye szerint Miksa a hadijog alapján megtartja „Castrum Tokay et Arcem Zerench" (HHStA Ung. A. Alig. A. fasc. 90. 1565. jan.-jún. fol. 66-67.). János Zsigmond a korábbi tulaj donosnak, az if j ú Serédy Jánosnak kívánta visszaadatni (uo., fol. 51-53.). Szennyessy 1568-69-ben már csak „possessionem Zerench, quae olim ad dictam Abbatiam Sarospatakiensem(I) pertinebat", ill. „possessiunculam Zerenc", majd ezt és Kinizst kérte (BM. 1568. szept. 27. N. 303.; okt. 15. N. 325.; 1569. jűn. 13. N. 141.). A Szép. Kam. nem javasolta Szerencs elszakítását Tokajtól, ezért Miksa elutasította (BM. 1569. aug. 23. N. 203.). 1571ben Petrus de Russel kapitány szolgálataiért négy birtok egyikét, köztük „pagum Zerench" kéri. A Kamara Szerencset javasolja: „Qui pagus tametsi ab arcé Thokay hon sine detrimento eius loci auellatur, tamen tollerabilior eius loci . . . abalienacio", becsült értéke 10 000 magyar ft, „possessio illa fűit olim Abbaciae peculium", így mint egyházi birtok csak időlegesen zálogosítható el „vsque ad Restauracionem Abbaciae eius" (MOL. Szép. Kam. lvt. Minutae, továbbiakban Min. 1571. szept. 4.). Miksa hozzájárul, hogy Russel katonáival 9 348 rénes forint járandósága fejében zálogul kapja (BM. 1571. nov. 28. N. 341.). A castellumot csak 1574-ben említik, amikor Barkóczi László 7 jobbágyot kér „ex pertinencys Castelli Zerench" (Min. 1574. jún. 8.). 230