A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - SELMECZI László: A kunok nomadizmusának kérdéséhez

A KUNOK NOMADIZMUSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ SELMECZI LÁSZLÓ Szabadfalvi József: Nomád típusú teleltetési rendszer az Alföldön című munkájában a réti teleltetés művelődéstörténeti hátterét elemezve arra az álláspontra helyezkedett, hogy az 1239-ben Magyarországra betelepített kunok „még teljes nomádok voltak, állataikkal a téli és nyári szállás között vándoroltak. A nomád életüket egészen a XVI. század elejéig megőrizték, s így felelevenítői lehettek a magyarság körében is a vándorló legeltetésnek."

1 Szabadfalvi, Marjai Szabó nyomán úgy vélte, hogy az ázsiai népek és a magyarországi kunok nomadizmusa között annyi volt a különbség, hogy a kunok téli szállásai az Alföldön nem voltak olyan távol egymástól, mint az ázsiai nomád népeknél.

2 „A betelepült kunok és jászok nomád életére jellemző, hogy lakhelyüket okleveleink még a XIV. sz.-ban sem tudták pontosan megjelölni, csak így: „circa", „in circuitu", „Jazones circa Chabam commorantes", 1349-ben Lajos király meghagyja „Comanis in circuitu villarum Abad et Thomay munustura vocatarum residentibus", hogy István szörényi bán halastavaiban ne halásszanak."

3 A föntebb vázolt elképzeléstől nem áll távol a történetkutatók álláspontja sem. Kring egyfajta összefüggésben úgy képzelte, hogy a kunok óriási marhacsordáikkal bejárják, legelőiket váltogatva, az egész országot".* Rogerius tudósítását, mely szerint „Amikor pedig a kunok királya nemeseivel és közembereivel együtt kóborolni kezdett Magyarországon, végtelen sok marhacsordájuk lévén súlyos károkat okoztak a magyaroknak legelőkben, vetésekben, kertekben, gyümölcsösökben, szőlőkben és egyéb javaikban"

5 „tipikusan jellemző"-nek tartja „a nomád életet folytató népre".

6 Hangsúlyozta: „Az 1243-ban hazánkba jött kunok elsősorban - kétségkívül - barmaik legeltetésével, vadászattal voltak elfoglalva s földmívelést időszakosan, csak a legszükségesebbekre korlátozva űztek. Ez az életmód természetesen nagy mozgékonysággal járt, . . ."

7 A Hóman-Szekfű-féle magyar történet azt emelte ki, hogy a „nomádpásztor kunokat a régi hazájukban megszokott klimatikus és növényzeti viszonyok az Alföldhöz kötötték. . . Mint kétszáz év előtt a magyarok, ők is sátrakban laktak s a nomád török népek szokása szerint folytatták pásztorgazdálkodásukat. "

8 1. Szabadfalvi /., 1984. 60. 2. Szabadfalvi J., 1984. 60. Marjai Szabó L., 1946. 97-100. 3. Szabadfalvi J., 1984. 60. Gyárfás

I., 1883. III. 466., 586. KringM., 1932. 45-46. Győrffy Gy., 1953.263. 4. Kring M., 1932.41. 5. A tatárjárás emlékezete. 1981. 113. 6. Kring M., 1932.42. 7. Kring M., 1932. 41. 8. HómanB.-SzekfűGy., 1938. II. 15. 177