A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GYÁRFÁS Ágnes: Bárány Péter, egy elfelejtett literátor a felvilágosodás korából

filozófiai költeményben.

30 Ma már természetes mindnyájunk számára a. léleknek a testi jelenségekkel kapcsolt tárgyalásmódja. Bárány Péter korában a tankönyvek, így az 1792-ben megjelent Horváth Ádámé is külön tárgyalják a kettőt, s minden könyv nagy fejezetet szentel a lélek halál utáni létének. Horváth Ádám e kérdést úgy összegzi, hogy „Elég az nekünk, ha ki hozhatjuk azt a lélek természetéről közönségesen, hogy ő halhatatlan."

31 Bárány Péter az ilyen fajta felfogástól elhatárolja magát és könyvének három fő fejezetén belül a megismerőképességet, az érzékelést és beszédet (I.) az érzékszervek fiziológiáját és működését és azokat az érzelmeket, melyeket közvetítenek (II.) és végül az ösztön és a szokás egyéni és társadalmi vetületeit tárgyalja. Toldalékban foglalkozik a „léleknek rendkívül való állapotával" vagyis a diszharmonikus alkattal beleértve az elmebeteg állapotot is. Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája óta nyomtatott magyar nyelvű tankönyv nem segítette a tudományos megismerés anyanyelvi elsajátítását. Benyák Bernát piarista tanár, Báránynak is mentora, az iskolai órákon kezdi a nyelvújítást. Szavai átmentek a tanulók szókincsébe, ezért van az, hogy bár egy-egy szó Benyák alkotása vagy felújítása, Bárány Péter nem fűz hozzá megjegyzést. Számára már köztudottá vált a legtöbbje. Benyák 1772-ben írja meg Erkölcsi eszméit, smár itt lefekteti máig is használt műszavaink legtöbbjét.

32 1777-ben midőn bevezeti a „bölcselkedés tanulmányába való vetélkedést" a pesti piarista gimnáziumban, a hallgatóság kérésére összeállítja új tudományos szavait.

33 Kéziratban maradt „a deák nyelvműben gyakorlott nevezeteknek magyarítását előadó lajstrom" kilencszáz szót ajánl a bölcseleti és a természettudományoknak. Benyák a nyilvános vetélkedőkön Wolf és Leibnitz tudományos megismerő módját vallja, s ő a fizika tudománya fontosságának korai felismerője. Ezekről az alapokról indult el Bárány Péter. Az iskolai stúdiumok hatására nem egy világ, csak egy lépcső 30.1802-ben Sopronban adta ki a Széchenyi Franciska esküvőjére írt Ének .. c. költeményét, mely a házi színpadon színre is került, zenekísérete is volt. A költeményben Cupido szerepel, a Természeti Tavasz, Nyár, ősz, Tél és ezek Erköltsi megjelenései, továbbá Kórus. A párbeszédes költemény gyönyörű képekkel ecseteli a természet változatosságát párhuzamosan az emberi léttel. A végén a halandóság riasztó gondolataival vívódó Erköltsi Tél szavait Cupido oldja fel: Nem mulsz-el ne félj! Tsak jámborul élj Fogsz élni magzatodban, Édes maradékodban! S lesz béred halálodban örök tisztelet! Ez a racionális-materiális felfogásmód jellemzi a kis alkotást, s mutat rá arra, hogy a politikai események karrierjét és publikálási lehetó'ségét letörhették, de világnézete töretlen ívben fejlődött. 31. Horváth Á., 1792.350. 32. A piarista tanárokról és oktatásügyük jellegéről az alábbiakban tájékozódtam; Kosáry D., 1983.; Cörver, A. 1744.; Takáts S., 1891. A 173. laptól közli Benyák szókészletét tudományágakra bontva. „Barczafalvi 1786-ban kezd újítani Benyák 1772-ben".; Horváth A., 1940. Részletes elemzést ad Koppi jórészt latin munkásságáról; Szüts Istvánról sem tanulmány sem monográfia nem készült. Bárány Péter kölcsönzött szavainak 80%-a tőle való. Szinnyei említi, hogy Pszichológia Empiricaja kéziratban maradt. Nem találtam meg. Erköltsös és elegyes versek c. antológiájában 35 verset fordít Gellérttől. Ezzel kapcsolatban többször hivatkozik rá Császár E., 1913.; Balanyi Gy., Bíró L, Biró V., Tomek V., 1943. 33. Benyák Bernát és a többiek kéziratai a Piarista Gimnázium levéltárában. 191