A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GYÁRFÁS Ágnes: Bárány Péter, egy elfelejtett literátor a felvilágosodás korából

választotta el Kanttól, a kanti filozófia befogadásától. Kant rendszerében az örök vita tárgya, s egyben szisztémájának sarkalatos pontja is a megismerőképesség. Mert bár vallja, hogy minden a tapasztalattal kezdődik, IDŐ szerint semmi sem előzheti meg a tapasztalatot, mégis van megismerőképességünk, mely eleve adott vagyis a priori tulajdonságunk.

34 Bárány Péter józan esze a megismerőképesség fogalmát így közvetíti számunkra: „Az esméret tehetség pedig a mennyire az esméretnek formája tőle függ, Kánt szerint legtágasabb értelemben Értelemnek neveztetik."(az 52. oldalon) Kant javított, másodízben kiadott (1787) A tiszta ész kritikája alapján dolgozott. Egyik méltatója szerint a díjátvételkor tartott „válaszbeszéde éppúgy elárulja nagy olvasottságát széles körű bölcseleti ismereteit, mint maga a lélekről írt munkája, melyen szinte meglátszik, hogy gazdag könyvtár mellett írták".

35 Mivel a „Bétsi Tudós Társasághoz" írt ajánló szavaiban utal arra, hogy ha nem tetszik a mű, Pestre küldjék vissza „Koppi Károly Universitásbéli tanító Úrhoz" s azt is megtudjuk, hogy „iram Pesten", feltételezhetjük, hogy Koppi Károly pesti környezetében találta meg a szükséges szellemi hátteret a munkához. Koppi nagy könyvtárszeretetére Kazinczy is utal, ő is az egyetem „olvasó kabinetjében" találkozott Koppival, kinek ez kedves tartózkodási helye volt.

36 Az ember a szókincsét a szülői házban tanulja, az olvasmányok és az iskola bővítik. Bárány Péternek a bölcseleti tudományokhoz kapcsolódó szókészlete Benyák Bernát magyar nyelvű oktatása hatására már megalapozódott. Amennyire pedig Koppi gondolatai; társadalomról, államról és emberről vallott nézetei Takáts Sándor közvetítésével felmérhetők, e gondolatok ösvénye egyenes úton vezette Bárányt Kant országútjára. A Hadi és más nevezetes történetek a pályamunkák beküldése után és még a díj odaítélése előtt, 1790-ben elétárt egy csokorral véleményezés végett a pályamunka szavaiból.

37 Ez a 150 szó jórészt el is terjedt a használatban vagy kiesett a gyakorlat rostáján vagy érdemtelenül elfelejtették. Baróti Szabó Dávid 1792-ben kiadott Kisded szótárában tízet találhatunk e gyűjteményből. Ifj. Szinnyei József 1881-ben megtalálja a lapban a szószedetet, s nyomban le is közli.

38 Ez a szószedet még sokáig foglalkoztatja a bölcseleti irodalmunk tudósait, s van, aki tartalmi következtetéseket is próbál belőle vonni.

39 Ez a csokornyi kis szószedet nem pótolta, nem helyettesítette az elveszett művet, csak emlékeztetett rá, s konkrét mű hiányában ez képezte bölcseleti irodalmunk hivatalos megindulását. Az életrajzírók úgy tartják számon, hogy 1790—1793-ig folytatott titkári teendőket Bárány Péter Széchényi Ferencnél. Hogy mikor kezdte el e munkát, pontosan nem tudjuk. 1790 decemberében, midőn a pályadíj neki ítélését hírül hozza a Hadi és más nevezetes történetek, „Pozsonyban éli ifjúi életét". 1790. március huszadikán alakult soproni diáktársaságot

40 meglátogatja, mint Széchényi Ferenc „követe" és GörögKerekes szerkesztők jókívánságainak tolmácsolója. Raics professzornál érdeklődik a tár34. Kant, I. 1913.28-29. 35. Olafsson R, 1940. 104. 36. Kazinczy F., 1879. 140.; Horváth A., 1940. 37. Hadi és más nev. tört. 1790. 726., 776., 799. lapjai közli a szószedetet. 38.7)7. Szinnyei J., 1881. 1Q: 308-309.; Foglalkozik még a szószedettel: Csaplár B., 1885. Simái Ö-, 1918. KornisGy., 1907. 39. Csaplár B., 1885. 40. „Kis János 1790. márc. 20-án alapítja a soproni diák társaságot." KörnyeiJ., 1860. 143. 192