A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FARKAS Péter: Kazinczy Ferenc episztolái

KAZINCZY FERENC EPISZTOLÁI FARKAS PÉTER Egy költői életmű egészéből kiemelni és külön vizsgálni az alkotó megnyilvánulásait egyetlen műfajban természetesen nem lehetetlen dolog, de az eredmény — ad absurdum vive az elkülönítést — nem lehet több kísérletnél. Mégis Kazinczy Ferenc episztoláinak feldolgozását - értelmezésüket és értékelésüket — már Czeizel János

1 megkísérelte. Nyilván abból a megfontolásból, hogy ami létező, az önmagában is megragadható. Mindazonáltal valószínűleg túlzás az, hogy „Nem túlzás, midőn azt állítjuk, hogy Kazinczyt mint embert, írót, s mint irodalmunk vezérét ezen levelekből ismerjük meg legjobban".

2 Miért kellene akkor — márpedig kell — elolvasnunk huszonhárom kötetnyi prózai Kazinczy levelet, nem is szólva egyéb műveiről, ha a Kazinczy jelenséget meg akarjuk fejteni? Röviden: Kazinczy-arcképet rajzolni lehetetlen az episztolák alapján. Mást tenni viszont bátran lehet. Például kikutatni azt, hogy egyáltalán miért írt a prózában oly kitűnő Kazinczy episztolákat. Megmondani, hogy miért éppen ezeket, az irodalomtörténetekben is rendszerint külön csokorba szedett költői leveleket vetette papírra. Tisztázni, hogy voltaképpen miről, s valójában kihez szólnak e már per definitionem oktató, bölcselkedő művek. S lehet, magától értetődően értékelni is ezt a költői teljeítményt (sok szempontból), de mindig tudva, hogy irodalmi igényű Kazinczy-portré abból ki nem kerekedhet. S amiként tévedett e dologban CzeizelJ., úgy volt igaza Kárpáti Aurélnak: „Kazinczynek ezer arca van. S mind más és másfelé tekint. Ő a mi Goethénk és Voltaire-ünk. A széphalmi remete a legnyugtalanabb levelező, örök forradalmár és született kiegyező, az első igazán européer magyar."

3 Műfaji kérdések. Miért írt ez az européer magyar episztolákat? A válasz első megközelítésben egyszerű (de nyilvánvalóan nem igaz): a műfaj adva volt számára. Eredendően talán éppen a horatiusi minta. Pintér Jenő nagyon kézenfekvőként hangsúlyozza ezt a lehetőséget. „Első sorban Horatiust utánozta, Goethe mellett talán legkedvesebb poétáját, kinek alkotásaiért már sárospataki diákévei alatt lelkesedett . . ."

4 Kétségtelen tény, hogy amit Kazinczy írt Berzsenyinek episztolában, az erősen rokonítható azzal, amit Horatius címzett a Pisoknak, ám a két mű között lényeges különbség mutatkozik. Horatius általános érvényű műnem- és műfajelméletet fogalmazott meg, Kazinczy viszont 1. CzeizelJ., 1913. 16-49. 2. CzeizelJ., 1913. 16. 3. Kárpáti A., 1961.26. 4. Pintér J., 1913.49. 167