A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)
NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - MIZSER Lajos: Cserépfalu XVI-XVII. századi vezetéknevei
Clemens (> Kelemenes > Kelemen); Lukács < lat. Lucas; Sebestyén < lat. Sebastianus P> Sebestyán > Sebestyén): kialakulását segítette, hogy volt már egy ősi Sebes nevünk? Vince <lat. Vincentius: eredetileg tehát rövidült alak, de a XVI. században már általánosan Vince-ként használják. c) Az apa keresztnevéből (esetleg ősi személynévből) alakult nevek: Agócs: az Ágoston név rövidülése + -ócs képző; Barla: a Barlabás rövidülése:Barta: a Bertalan név Bartalan alakváltozatának rövidülése; Bedé, Bende: mindkettő a Benedek név rövidülése és továbbképzése; Boda: a szláv Budiszláv, Budimir a magyarban nyíltabbá vált alakja + -a képző; Bodó: lehet az említett nevekből -ó képzővel. Kevéssé meggyőző Halász Előd vélekedése, amely szerint német eredetű. 7 Borlok: a Barlabás név Borlobás alakváltozatának rövidülése + -ók képző;Kacsó: a Kálmán rövidülése + -csó képző;Dorman: ősi, török eredetű személynév. 8 Adolmány szóból nem származhat, mert itt -r-es alakokat kimutatni nem lehet. Gőz: a ,Dampf jelentésű szóval nem lehet kapcsolata, elsősorban jelentéstani meggondolásokból. AGott-tal kezdődő német nevek (pl. Gottfried, Gotthart stb.) Götz alakját vettük át. Kandó: a lat. Candidus-nak a magyarban rövidült alakja + -ó képző. Konc: a közszóból való eredeztetést sem lehet kizárni, de valószínűbb, hogy az Árpád-korban meglehetősen gyakori Konrád név származéka. Pet(y)kó: a lajstromban így áll: Petco, tehát kétféle ejtése lehetséges: Petkó, illetve Petykó. Ha az előbbi ejtést fogadjuk el, akkor horvát, ha az utóbbit, akkor szlovák névről van szó (a földrajzi közelség ezt valószínűsíti.) Sebők: a Sebestyén rövidülése + ők képző. Vida: a lat. Vitus név szláv alakja továbbképzéssel. d) Az apa neve + a tőle való származást jelölő szuffixumok: Bucsity: a horvát But személynév + az ic patronímikum képző. Miklósi: nem helynévi eredetű, hiszen ilyen alakváltozatai vannak: Miklós, Miklósa (az -/' képzőt vö. a Balassi, Ferenci típusú nevekkel), Péterfi e) Egyéb apaági név egyetlen egy adat: Borbélyveje (az eredeti ejtésben: borbély veji, tehát a faluban ma is használt birtokos személyragot adja meg). B) Az anya neve: nem véletlen, hogy kevés nevet találunk. Nem volt jellemző a magyar névadásra, de nem is példa nélküli. Általában akkor jöttek létre efféle nevek, ha az apa még a gyermek születése előtt meghalt, vagy ha az anya nagyon sokkal tekintélyesebb volt az adott közösségben, mint az apa. Cserépfaluban a következő nevek jönnek elő: Orsik: az Orsolya rövidült alakja + -ik képző; Pörzsi: az Erzsébet név Örzsébet alakváltozatának ikerített és képzett alakja (örzsi ~ Pörzsi); Ponnos: az Anna név Annus becézett alakjának ikerítése. C) A származás helyére utaló vezetéknevek a) Népnevek: Nem egyszerűen arról van szó, hogy a néwiselő, (illetve az őse) ilyen vagy olyan nemzetiségű volt, hanem azt, hogy közöttük, a szomszédságukban lakott, avagy valamilyen kapcsolatuk volt velük (pl. az ő vallásukat követte, közülük választott feleséget stb.): Cseh, Jász: ekkor már nem valószínű, hogy jász (azaz alán) nyelven beszélő személyt jelöl, hanem jászsági embert. Szabó László kutatásai szerint a XV. században még élt a jász nyelv, a XVI. századi összeírások már egyértelműen magyar nyelvűségre 6.Mizser L., MNy. LXXVII. 85-6. 7. Nyelv és Irodalom 1956. 91-3. 8. FNESZ 185. 15 A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 225
