A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Kísérlet az orosz főerő előnyomulásának feltartóztatására 1849. júliusában

1849. július 13-án indult el a magyar sereg Szolnokról, az Új szász—Jászberény útvonalon. A pesti országútra akarván kiérni, s az orosz balszárnyat tevékenységében zavarni. Helyesen tételezve azt, hogy az oroszok a főváros ellen vonulnak. De csak Újszászig haladtak előre, és másnap visszatértek Szolnokra. Mi lehetett a tétovázás oka? Amikor elindultak „. .. lehető vala, hogy Görgey a Duna bal partján Vácnak indult,.. ."

42 — írja Mészáros Lázár. De Görgey hadmozdulatairól nem voltak tüzetesen értesülve. Természetesen fennállott annak lehetősége, hogy az oroszokat két tűz közé fogják, de ehhez az összhang a 2 sereg között hadmozdulatokban nem volt meg. S ha Perczel előnyomulása közben Görgey nem jött volna, könnyen Göngyös—Aszód körül Paskievics főerejével lett volna kénytelen szembenézni. Bonyolította a helyzetet Klapka levele is,

43 ami 13-án érkezett Újszászra. Aziránt kérdezősködve, hogy hol van híd a Dunán? Akkor Görgeynek nincs is szándékában Vácnak jönni? Vagy a tudósítás az ellenségnek szánt megtévesztés? — mint Mészáros fővezér vélte. Az osztrákoktól még nem kellett ugyan tartani, hiszen még csak elővédjeik jelentek meg. A másik sereg távolmaradása viszont Perczeit tette ki az orosz főerő csapása veszélyének. Mészáros és Dembinszki már ezt az előnyomulást is veszélyesnek tartották azzal érvelve, hogy seregük fele kaszás. Perczel, aki mindenáron „diversiót" akart, csak fölöttesei unszolására tért vissza kiindulási pontjára.

44 Az orosz fővezér júl. 14-én kapta meg a hírt Perczel előző napi kimozdulásáról, és 14—15-e éjszakáján Görgey elindulásáról Vác felé. Serege zömét, 2 hdt.-et Aszód középponttal vonta össze, szekérvonalát a következő napon a pesti úton Gödöllő és Aszód közt biztonságba helyezte. Júl. 16—17-én zajlott le a váci eldöntetlen ütközet, s a Görgey vezette magyar sereg útvonala így dél felé elzáródott. Görgey északnak fordult Losonc irányába. Rüdiger a III. hdt.-tel üldözte az elvonulokat, míg Paskievics a Il.-kal Vácott maradt. Csak 19—20-ra lanyhult az orosz üldözés és csökkent 3 (!) lovasszázadra.

45 Ti. az orosz fővezér még 17-én a magyar utóhaddal csatázva értesült Perczel 2. kiindulásáról (júl. 16.). Erre, 1 hadosztályt (8 zlj., 16 szd., 16 ágyú) Tolsztoj tb. vezetésével e magyar sereg megfigyelésére küldött.

4 6 Mint említettük, Paskievics számolt a Tisza felőli magyar támadás lehetőségével, ez most mégis zavarólag hatott. Miért? A sok menet, ellenmenet következtében orosz részről nem voltak tisztában Perczel előnyomulásának irányával. Másrészt ismét jelentősen túlbecsülték a tiszavidéki sereg erejét kb. 50 000-re. Valójában ennek a fele, ha az orosz fővezér most Perczeit tartotta veszélyesebb ellenfélnek, s csapatait ellene koncentrálta, azokat visszafordítva Aszód-Gyöngyös térségébe. Helytálló tehát az a megállapítás, hogy „Perczel mozgalmai Görgey üldözésének zsibbasztására fontos befolyást gyakoroltak ..."

47 Miközben mindkét részről az előkészületek folytak, a magyar hadvezetésben tovább tartott a civódás, huzavona. Perczel felháborodott hangon ír leveleket a kormánynak, 42. Mészáros L., 1867. II. 293. 43. Mészáros L., 1867. II. 293. 44. Mészáros L. 1867. II. 294. 45. Gelich R., 4882. III. TS6.;Egressy A, 1893.137. Ab.GelichR., 1882. III. 756. 47. Rüstow, E. 1860. 260. (Mértéktartó, tárgyilagos tudósítás a magyar szabadságharc katonai eseményeiről.) 9* 131