A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Kísérlet az orosz főerő előnyomulásának feltartóztatására 1849. júliusában

Ebben a „félkész" állapotban, s a bonyolult helyzetben a magyar hadvezetőséget meglepetésként érte az oroszok Debrecenbe való bevonulása. Feltételezésük szerint — jogosan — Paskievics előnyomulása a fővárost célozta. Perczel azon parancsa is, mely szerint hadtestének várakozó álláspontot kell képviselni, hogy a további eseményeket várja be, Görgey csapataival való egyesülést feltételezte, hogy az oroszok ellen valamiféle halvány siker reményében vehessék fel a küzdelmet. Az ellenséges főerő Miskolcon való stagnálása, s a Debrecen felé való kimozdulás elbizonytalanította, a napról napra súlyosbodó helyzetben amúgy is gyenge, kapkodó magyar hadvezetést. Kossuth, Bemhez írott levelében panaszkodik is, hogy Wysockinak és Dessewffynek rosszak a hírmondói, s nem tudják pontosan, hogy hol áll az ellenség.

29 Cseodajev csapatainak debreceni betörése után Nagyvárad mint főcsapási irány is számításba jött. Kossuth — levelei tanúsága szerint — két dologban bízik: Görgey érkezésében, s a tiszántúli népfelkelés erejében. „Vácztól Hatvan felé 20-24 000 ember útban van. Tábornok Perczel a Tisza mellett két seregtest felett parancsnok („tulajdona" az általa újon alakított 10 000 s Vysocky — Dessewffy-test 12 000 ember) az első ma Abonyban, a másik Törtelen van. Körülmények szerint vagy átmennek a Tiszán, vagy mellette föl, ha a hatvani sereg közeledik."

30 S Karcag környékén hatalmas népfölkelő sereget tételez fel. (K. L. - Bemnek 1849. júl. 4.) Ugyanezen napról szintén Bemhez: „Az ellenség Nagy-Várad felé való előnyomulásának híre úgy látszik nem igen alapos. Mindemellett Vysockynak rendelete van 7-én a Tiszán átmenni, Perczel pedig 10 000. emberrel már holnap átmenend."

31 Perczelnek a 2 hdt. fölötti vezérlete itt ideiglenes lehet, s a Debrecen elleni közös akcióra vonatkozik, annak időtartamára korlátozódik. A magyar forradalom és szabadságharc ideiglenes fővárosának Debrecennek megszállása júl. 3—6-a között volt, s célja élelmiszerszerzés. Cseodajev csapatainak kivonulása napján kelt Kossuth levele Klapkához, melynek részlete a következően szól: „Visocky tábornok ma Czeglédre érkezett csapataival, holnap Kecskemét, Körös és Szabadka felé indul. Perczel tábornok, kinek már 10 000 embert bocsátottunk rendelkezésére, holnapután átkel a Tiszán; elővédéi ma már Kiss Újszállás előtt állanak, csapatainak egy része pedig Török-Szt.-Miklóson és Szolnokon. — Az ellenség a Tiszán túl Debreczenben áll. A népfelkelés különben erélyesen folyik s mihelyt Perczel átkel a Tiszán, az egész néptömeg támogatni fogja őt."

32 E levélrészletből kiderül, hogy a korábbi elképzelés szerint Perczel csapatai, annak kisebb része, valóban átkelt a Tiszán, viszont a lengyel tábornok csapatai Szolnok helyett ellenkező irányban, Cegléden összpontosultak. Úgy látszik, Mészáros Lázár fővezér érvényt szerzett 1849. júl. 3-i hadparancsának a (júl. 5-i tanácskozáson), s eszerint a Wysoczky vezette hdt. útirányát Szabadka felé, tehát a bács-bánáti sereggel való egyesülésben jelölte meg.

33 De nemcsak a IX. hdt. csapatainak tiszántúli bevetésére nem került 29. GelichR., 1882. III. 692. 30. BartaL, 1955.11.696. 31. GelichR., 1882. III. 691. 32. Klapka Gy., 1886.191.; Gracza Gy., é. n. V. 561. 33. Mészáros L., 1867. II. 292-293.; Danzer F. A., 1874. 322. Ez utóbbi erős fenntartásokkal használható, gyakori tévedései és túlzottan szubjektív véleménye miatt. 128