A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

ALAPÍLA3X M-l'50 1 ffl ± SUT*1C OLCVsLUÉ2ET BOLTÍV PÍ^ ac J!iSL fUSTELVEZSi Ttu/uJáx^r H «i -5ö T*ALAC»IUT&W>1& w & KtttecÍTyrnc • KAvtcaXioftííiü &7UL>> 25. Jtep. /Wf/;a, Kossuth u. 94. sz. kemence felmérési rajza ?AW , k.cae>urH u qo, ÖT-UV-ÍPTHAUS 9ABJÍOS ELfcBJDEXistJv fcEHEUCE fCLHtáRtói HAH*- 'H - 1 ' 5ö KJÍ6XÍTErn-E ; lO&y££Aá>!L

,

=>SU£\ Ö7UL-&. 26. Jtep. /íáffca, Kossuth u. 96. sz. kemence felmérési rajza nagyméretű istállót találtam. Az ajtó a helyiség közepén van, ablaka nincs. Az egyik jászolnál a tehenek, a másiknál a lovak álltak, vagy a növendékmarhák. A rátkai ház istállója más elrendezésű. A bejárati ajtó jobb oldalán tyúkól áll. A jobb oldali rövidebb fal mellett a szénatartó (Heuhalter), mellette a növendékmarha helye volt, az ajtóval szemben a jászol (Futterkrippe) található. Az istállóban tárolták az állattartás különböző eszközeit pl. kaparó, villa, hám a falra akasztva. A megszaporodott állatállomány miatt a szénatartót az istálló bejárata mellett, az eresz alá építették meg úgy, hogy az ajtó felőli oldalon kb. I m magasságban nyílást hagytak rajta. A szálas takarmányt a padlásról közvetlenül a külső szénatartóba juttatták (28. kép). A külső szénatartó azonban csak Ká264