A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

24. kép. Rátka, Kossuth u. 94. sz. kemence kenyeret sütöttek. A két oldalán látható főzőpadkát főzésre és palacsintasütésre használták. A főzőpadkát ól a füstöt külön kiképzett füstelvezető vezette a szabad kémény alá. A padkán beépített edény táró lókat találunk (25. kép). A sarkos elrendezésű kemence lépcsős kialakítású volt. A „lépcső" felső részében sütőket alakítottak ki, és Stumf Györgyné Rátka, Kossuth u. 96. sz. alatti lakos elmondása alapján a zsidók csólendokat sütöttek benne. A kemencével ellentétes sarokban itt is megtalálható a főzőpadka, amit a legtöbb esetben palacsintasütésre használtak és száraz fával tüzeltek alatta (26. kép). A településeken a tüzelőberendezések fejlődése ma is jól nyomon követhető, hiszen Rátkán sok helyen használatos még a kemence, de a legtöbb helyen a szabad kéményt bedeszkaztak, és helyet kapott a modernebb tüzelőberendezés pl. a masina, cserépkályha stb. Károlyfalván a Rákóczi u. 67. sz. alatt öntöttvas kályhát is találtam, aminek vízmelegítő része is volt. Hercegkúton az udvaron megjelent a füstölő, ami azt mutatja, hogy a szabad kémény végképpen kiszorult az időszakos használatból is. A település képe — telek c. fejezetben már utaltam rá, hogy Rátka, Károlyfalva és Hercegkút telepesei 95%-ban földművesek voltak, ezért számukra rendkívül fontos volt az állattartás megfelelő szinten tartása. A telepesek az udvart tekintették a paraszti munka legfontosabb helyének. A mezei munkák befejezése az udvaron történt, és kötődött valamelyik gazdasági építményhez (pl. csűr, kamra stb.). A gazdasági építmények éppen úgy, mint a lakóépületek, hű képet adnak a család gazdasági helyzetéről, vagyonáról. Szerkezetileg és formailag a rendeltetésnek vannak alárendelve, amit betöltenek. Két nagy csoportba sorolhatók: 1. Az állattartás építményei: Az istálló (Stall), az állattartás fő helye, az igavonó állatok tartására szolgált. Helye mindig a lakóház végében azzal egy fedél alatt volt kijelölve. Az istálló nagysága a gazdaság erejétől függött. Falazata, építése, szerkezete, fedése szinte megegyezett a főépületével. Szélessége igazodott a lakóházéhoz, hosszúsága a tartott állatok számától függött, de általában 4—8 m. Az istálló kialakításáról képet ad a lakóház fejezetben bemutatott három felmérési rajz is. A károlyfalvai műemléki házban 263