A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

Az 1869. évi Fölvételi ív Károly fal- f ván és Hercegkúton is említi a kovácsműhelyt. Nem volt adat azonban arra, hogy a táblákat itt helyben készítették-e. A kovácsinast Buday Ferencnek hívták. Hercegkúton a. melléképületek (istálló, kamra) ablakkereteit pirosra festett téglával hangsúlyozták. A boltív záróköve szintén festett volt, de rendszerint nem tégla, hanem kő és ebbe is motívumokat faragtak. Ma már csak a nyomai láthatók. Rátkán az ablakokon rendszerint fatábla volt. A tűzhely az ember mindennapi életével annyira szoros kapcsolatban volt, hogy ennélfogva a lakóház középpontja lett. Az életmódváltozás azonnal jelentkezett a tüzelőberendezés rendszerében is. A tüzelőberendezés szerves része a füstelvezető szerkezet. A legrégebbi házaknál a szobában, mint az épület legfőbb helyiségében helyezkedett el a ház tüzelőberendezése, a belső fűtésű, hasáb alakú ke- 23. kép. Károly falva, Rákóczi u. 49. mence. Tüzelőnyílása fölé sövényből, fá- ablakkeret és vastábla díszítéssel ból készült füstelvezető kabola borult. A kemencék anyaga kő- vagy favázra tapasztott sár. A kabola a kemence füstjét a mennyezetet áttörve, a padlástérbe vezette. Ebben az időben a kémény mint füstelvezető ismeretlen volt. A múlt században az Alföld felől terjedni kezd a szabad kémény alkalmazása. A szabad kémény a pitvar felét borítja be. A kémény a pitvar falaira támaszkodva, egyre szűkülve tör a magasba. Elejét mestergerenda vagy boltív tartja. A szabad kémény anyagát tekintve készülhet kívülről tapasztott favázas szerkezetből, valamint kőből.

2 5 A szabad kémény megváltoztatta az eddig használatos füstelvezetési módot. A kabola most már a füstöt nem a padlástérbe vezette, hanem a pitvar falát áttörve a kémény alá. Ebben az esetben a kemence még a szobában maradt. A fejlődés következő lépcsője az, amikor a kemence kikerül a szobából és a pitvarba a szabad kémény alá épül. Formailag változatlan marad, de általában az oldalpadkát elhagyták. A füst a kemence száján át távozott a szabad kéménybe. A jobb huzat érdekében füstelvezető kürtőt is építettek egyes kemencéknél (lásd a 26. kép). A konyhai kemencéhez a padkán gyakran építettek ún. padkatűzhelyet (lásd 25. kép). Rátka, Károlyfalva és Hercegkút házai kőből épültek és így a szabad kéményeket is kőből építették. A ma is látható boltívek magas fokú építészeti felkészültségről tanúskodnak. Szobában lévő kemencét nem találtam, csak a helye látszik egy-egy régebbi háznál. A szobában lévő kemencére Vanner Gyuláné Rátka, Kossuth u. 69. sz. alatti lakos elmondása alapján is következtethetünk (lásd lakóház c. fejezetben). A pitvarban lévő kemencére ma is számos példát találtam. A kemence lapos tetejű, hasáb alakú és 25. Gönyei (Ébner) S., 1939. 127. 262