A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GYÁRFÁS Ágnes: Bárány Péter, egy elfelejtett literátor a felvilágosodás korából

Hogy munkásságát a későbbiekben sem fejezte be, egy-egy írói jelentkezéséből tudjuk. 1802-ben allegorikus költeményt ír Széchenyi Franciska esküvőjére. Egyetlen lírai alkotása filozófiai tartalmú. Az 1817-ben meginduló Tudományos Gyűjtemény egyik szerkesztője és itt már az első évben két gazdasági vonatkozású tanulmánya jelenik meg.

46 Elveszett levelek emlékei tanúsítják, hogy filozófiai-bölcseleti munkákat fordít és ír, s Széchényi Ferencet kéri a kinyomtatásra. Eszméi azonban ekkor már közelebb állnak az ifjú Széchenyi Istvánéhoz, s a Tudományos Gyűjtemény-béli tanulmányokkal is az ő gazdaságpolitikai célkitűzéseit szorgalmazza.

47 Bárány Péter nem tartotta lényeges eseménynek saját életében az 1790. november 3-án lezajlott ún. Litterarius Consessust vagyis irodalmi összejövetelt a Tudós Társaság útját egyengető könyvkiadóegylet ügyében Széchényi Ferenc pesti lakásán. Mégis, mivel a reménykedő és még a negatív eredményeket is becsülettel számontartó emlékezet ha másutt nem e megbeszélésen számon tartotta nevét, a megbeszéléssel kapcsolatos emlékek felderítése Bárány Péter életének befejezéséhez értékes adalékkal szolgált.

48 A Tudós Társaság létrejöttét a kor minden jeles gondolkodója támogatta, s 1790 őszén már úgy tűnik, Révainak sikerül az egyetemi nyomda épületében szobákat és értekező termet is kapnia a társaság céljaira, Széchenyiek e terv támogatására a mágnások hitelével könyvkiadó társulatot szerveznek, mely végső formájában írónak és hitelezőnek egyaránt jövedelmező lett volna. E tervezgetés és szervezgetés a társaság tagjaira is kihatott. Révai közismert Plánumában, melyet kéziratban adott át a helytartótanács elnökének, felsorolta a „becsületbeni tagokat és a rendszerint való tagokat". Ez utóbbi kategóriába tartoznak lényegében az írók, s köztük szerepel Bárány Péter is.

49 Negyvenükből csak Kazinczy Ferenc Bacsányi János (Ausztriában) Görög Demeter és Simái Kristóf élték meg az Akadémia tényleges megindulását, 1831-et. Bárány Péter 1826. augusztus 12-én Széchenyi Istvánhoz írt levelében tér ki a Magyar Pszichológiára és fényt derít a meg nem jelenés okára, egyben kéri, hogy az Akadémiának a „Bölcselkedési ágára" munkatársnak jelöljék. Megemlíti, hogy az egykor kidolgozott Pszichológiáját „mind a magyar, mind az erdélyi tudósok" legjobbnak találták, s Görög Demeter „azért késett annak kinyomtatásával, [mert] a mostani Uralkodó alatt [I. Ferenc császár] kívánta tőlem, hogy a megkoronázott Pszichológiát új formába öntsem." Tehát át akarták íratni, hogy azok a jelensége, amelyek a hagyományos gondolkodási sémától eltértek és természettudományos, materiális vonalra terelték a lélektan kutatási menetét, maradjanak ki. Hogy a bécsi cenzor Szekeres Atanász sugallta-e, aki viszonylag nem volt túl szigorú vagy Görög Demeter maga is érezte, hogy nem mehet át a cenzor kezén, nem tudhatjuk. De az tény, hogy a Korvinus Mátyás, amely drámai keretek között a felvilágosodás korának neveléslélektani szintézise megakadt a Szekeres rostáján és maga tette rá a pecsétet, mi szerint: Non admittitur impressis. Vagyis nem nyomtatható ki. Szekeres egy időben foglalkozott a Korvinus Mátyással és a Pszichológiával, hiszen 46. Tud. Gyűjt. 1817. 1. évf. IX. 42-53.; Tud. Gyűjt. 1817. 1. évf. VIII. 42-53. 47. Kókai Gy., 1970. Elismeréssel ír mindkét dolgozatról. 48. A Literarius Consessus óriási irodalmából egy töredék található a 18. pont alatt felsorolt művekben. Ezeken túl hivatkozom még.Némedi L., 1962. 213-289.;Pach Zsigmond P., 1975. 49. Csaplár B., A nemzeti törekvések akadályai. 1791. Figyelő (Szerk.): Abafi L., 1885. 18:34-54. A „Candidatusok" névsora az 52. lapon. 194