A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GYÁRFÁS Ágnes: Bárány Péter, egy elfelejtett literátor a felvilágosodás korából

saság életéről.

41 A társaság könyvtárába elhozza gróf és a szerkesztők könyvajándékait, s a lelkes ifjakat irodalmi ambícióikban támogatja. Kis János emlékezései szerint neki köszönheti irodalmi pályakezdése sikerét,

42 mert mint írja, Herkules választása c. művét Bárány egy cenki kocsiút alkalmával olvasta fel a grófnak, s kapta meg az engedélyt a kiadatás költségeihez. Itt ismeri meg Németh Lászlót, a fiatalon elhunyt nagy ígéretet, aki pár év múlva egy olyan nemzetközi kereskedelmi—jogi—szociológiai kézikönyvvel lepi meg a magyar közönséget, amely a magyar gazdasági életbe a nemzetközi szellemet lopja bele és előkészítő mű egy kifelé kereskedő nemzeti gyakorlatnak. Megismerteti a kereskedni, utazni óhajtó magyar embert a környezet szokásaival, állami, társadalmi berendezkedésével, pénzeivel, mértékegységeivel, életmódjával, tudományos intézeteivel.

43 Koppi Károly kereskedelmi képzést kívánt az országba bevezetni, s iskolatervét egy ilyen munkával kapcsolta össze. Koppi terve és Németh László könyvének megjelenése egy évre esik: 1795-re. Koppi politikailag exponálja magát; társaságban színt vall a forradalmárokkal, besúgják és háttérbe szorítják. Iskolatervét nem tudja megvalósítani. Németh László művének második kötetét, mely a Monarchiával és bővebben hazánkkal foglalkozik, nem engedte kinyomtatni a cenzúra. Bárány Péter ekkor már az iványi birtok magányában hallgatásra ítéltetett.

44 Mielőtt azonban alkotói létére a sors vasfüggönyt engedett volna, Bárány Péter az alkotásra késztető három szabad esztendőben megírta élete főműveit, részt vett a nemzet politikai mozgalmaiban és ellátta titkári teendőit. 1790 tavaszán írja meg Korvinus Mátyás c. ötfelvonásos vígjátékát, röpiratot ír a nők egyenjogúsításáról, lefordítja Ewald művét a Megvilágosodásról, tervezetet ír a Magyar Tudós Társaság működéséhez, Két nyelvre fordítja Széchenyi Ferenc tervezetét a Deputációk munkájához és az Első Magyar Játékszíni Társaság 1792. május 5-i megnyitó előadására Brühl szomorújátékát magyarra teszi nyelvben és szellemben: egy olyan vígjátékot ír, amelyről Bayer József és minden méltatója a csodálat és elismerés hangján beszél.

45 Al.Bereczky S., 1885.18:241-249. 42. Kovács S., 1890. 43. Németh L., 1795. 44. BodolayG., 1963. 45. Bárány Péter munkát - Szinnyei József adatait némileg kiegészítve - közlöm: Jutalomfelelet a magyar tudós társaság felállítása iránt. Hadi és más nev. tört. 1791. melléklete. Elveszett vagy hozzáférhetetlen. Jelenséges Lélek-mény (Lélektudomány). 1790. Kézirat. Részletesebben a 28. pont alatt. Szinnyei korában elveszettnek hitték. Ma már kézbe vehető. A köznép megvilágosodásáról. Ewald művét névtelenül fordította és kiegészítette. Bécs 1791. ^4 magyar anyáknak az országgyűlésre egybe-gyűlt ország nagyjai és magyar atyák elejébe terjesztett alázatos kérdések. Pest 1790. Névtelenül megjelent röplapját már korábban is tudták, hogy ó' írta. Die hungarische Mutter.. . Ford.: Neustadter. Bécs 1791. Az eló'bbi röplap német fordítása. Korvinus Mátyás. Szomorúval elegyes víg-játék öt szakaszokban. Werthes F. A. K. után magyarul kidolgozta. 1790. április 29. Található OSZK. Kézirattár. Quart. Hung. 189. sz. Közzéteszi és tanulmánnyal ellátja Gyárfás Ágnes. Megjelenés alatt a Miskolci Irodalomtörténeti Füzetekben. A talált gyermek. Vígjáték öt szakaszokban. Brühl Jakab után. Pest 1792. Magyar Játékszín I. sorozat első' darabja. Ének méltóságos gr. Batthiány Miklósnak és méltóságos gróf Széchenyi Franciska ka. mennyegzői örömnapjára. Sopron. 1802. Allegorikus drámai játék. 13 A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 193