A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Kísérlet az orosz főerő előnyomulásának feltartóztatására 1849. júliusában

be a kifejlesztett oroszokkal, várva a.sereg másik felének beérkezését. Ez kb. 2 óra múltán bekövetkezett, amikor Perczel vezetésével kb. 1200—1500 huszár vonult fel a balszárnyra. Tartalékul 1 osztály huszár maradt. A magyar csapatok létszámát kb. 2300-2500 főre tehetjük. A helyzet az volt, hogy megütközés ugyan nem volt tervezve - Mészáros Lázár szerint -, de a visszahúzódást szégyenletesnek tartották, s így került a csatára sor. Egységes vezérlet nem volt, a jobbszárnyon Dembinszki, középen Dessewffy parancsnokolt és itt tartózkodott Mészáros Lázár fővezér is. A balszárnyat, mint említettük Perczel Mór irányította.

5 2 Az oroszok megvárták a magyar csapatok felfejlődését, ami kb. déli 12 órára fejeződött be. Hosszú, kb. 1 órai tétlenkedés után Dembinszki ágyútüzével kezdődik a csata, amit az oroszok viszonoznak. Ez is eltart egy órát. Az ellenséges ágyútelepek erőteljes működése azonban arra kényszeríti Dembinszkit, hogy csapatait, s a tartalékot kivonja a lőtávolból. Eközben a magyar huszárság az orosz szárnyak ellen támad, s az Olga-huszárezred kétszer is meghátrálni kényszerül. A támadásokat Dessewffy és Perczel vezette (az utóbbi gyalogdandára nélkül). Az orosz ágyútűz és a tartalék bevetése azonban a további előnyomulást megakadályozza. Orosz rohamok következnek, amit csak nagy üggyel-bajjal véd a huszárság. Hullámzik a küzdelem több, mint egy órán keresztül. Ekkor érkezik Labintzoff tb. gyalogzászlóaljaival és mögötte 1 huszárezred, s friss ütegeinek tüzére a huszárok meginognak, majd rendetlen hátrálásba kezdenek. A magyarok az egész vonalon félbeszakítják a harcot, gomolyagokban 4-500-val hátrálnak. Dessewffy huszárai, s a lengyelek, ez utóbbiak lovukról leszállva fedezik a visszavonulókat. Az ágyúzajra FelsőSzt.-György felől Wysocki dandára is beérkezik, de már csak fedezetül kerül felhasználásra. Szerencsére az orosz üldözés lanyha, kis erőkkel (1-2 szd.) folyik Tóalmásig. (A visszavonulást hadicselnek vélik). A sereg Nagykátán keresztül Cegléd— Abony irányába vonul el.

5 3 Du. 6 óra körül minden befejeződik. Az orosz csapatok is visszahúzódnak Hatvan irányába. Veszteségük: 6 halott, kb. 60 sebesült, magyar részről kb. 100 halott és sebesült. Ez, a turai csata volt Perczel első és egyben utolsó támadó hadművelete az oroszok ellen. (Hogy mennyire túlbecsülte Paskievics a magyar sereg erejét az mutatja, az ütközet hírére 1 gyaloghadosztály és 1 lovasdandárt indított útba Túra felé.) A csatát követő nap

5 4 (21 -én) érkezett Nagykátára a főhadiszállásra Piketti ezredes Görgey seregéből, akitől értesültek a vezérek a Vácnál lezajlott ütközetről és Görgey visszavonulásáról. Dembinszki szerint P. M. „a haját tépte", hogy az előző nap nem egész haderejével nyomult előre, hogy Wysockit szárnyának fedezésére rendelte. Támadása azonban akkor is elkésett volna, hiszen vezértársa már Rimaszombaton járt.

5 5 Az orosz csapatok 2 tűz közé fogása szóba sem jöhetett. 52.Mészáros L., 1867

.II. 295.;Szeremlei S., 1867.11.236. 53. A csataleírások legtöbbje rövid, vázlatos, kevés eltéréssel, főleg a csapatvezérek szereplése mértékének megítélésében térnek el egymástól. V.ö.: Rüstow, E. 1860. II. 265.; Gelich R., 1882. III. 758.; DanzerF.A., 1874. 328-330.; SzeremleiS., 1867. II. 237.; Mészáros L., 1867. II. 295-297.; BreitJ., 1929. II. 208-209.; Dessewffy csatában tanúsított viselkedéséhez lásd Katona T., 1978. 377.;Podmaniczky F., 1888. II. 1. 54. Hogy szökve-e, vagy elszakadva a seregtől, nem tisztázott. Mészáros L. (II. 302-303.) 19-re teszi érkezését. Bizonytalan hírek szállingóztak a váci csatáról a seregben is. ' Vö.: Wáldapfel E., 1950. IV. 210-211. 55. Egressy Á., 1893.137. , „