A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - B.KOVÁCS István: Erkölcs és fegyelmezés a felsővályi egyházban a jobbágyfelszabadítás előtt

súlyát mutatja, hogy még a mai leszármazottak között is megfigyelhető az egymás iránti tartózkodás. A nemesség társadalmi kapcsolatai lényegében néhány ugyancsak nemesi falu körére (főleg Hubó, Naprágy, Alsószuha, Ottrokocs, Jéne) korlátozódtak. A paraszti lakosság elsősorban a szomszédos Kálosa és Rás paraszti lakosságával tartott fenn erőteljesebb kapcsolatokat. A Vályvölgy első anyaegyháza valószínűleg még a XI. század folyamán felépült a mai felsővályi templom helyén. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomot említik a XIV. század eleji pápai tizedszedők jegyzékei is. Sokáig a völgy egyetlen temploma volt, hozzátartozott Alsó- és Felsőkálosa is. Az utóbbiak a XIV. században váltak külön. A reformáció térhódítását követően a völgy népessége áttért az új hitre.

3 A felsővályi református egyház megszervezésétől kezdve öt szomszédos helység híveit tömörítette. Ezek a már említett Felsővály, Bikkszög, Gergelyfala, Alsóvály és Mihály fala. A felsővályi anyaegyházon kívül csak a mihály falusi filiának volt a közép- és újkorban temploma. A reformáció térhódítása körüli évtizedek helyi eseményeiről Forgón Péter

4 ad érzékletes képet. Feljegyzései szerint 1550-ben „a vályi plébánia reformálódik, a plébános Sindoly kiveretik, Kiss János reformátor papnak tétetik . . ." Az 1602. évnél megjegyzi: „Én vitzeispán lettem. Vallásbeli háborúság." Az 1611. esztendőnél írja: „Eretneknek Gömörön kikiáltattam, a jászói papokat Mihályfalából jobbágyimmal kiverettem. Rudolf privilégiuma II. Mátyás királynál életemet megszabadította, újra Egerbe hívattam és pápistának tétettem." A következő évnél így folytatódik a vallomása: „Ismét kálvinista lettem, a gömöri I. és II. synoduson tisztségemtől meg akartak fosztani, de újra helyre tétettem. Ecetera." Végül az 1619. évhez kapcsolódóan ezeket írja: „A vályi templom minden írásokkal megég ... a templomot nem engedik újra építeni. II. Ferdinánd királyhoz személyesen felmentem és esedezésemre felépítését megnyertem . . . azonkívül 1622-ben elkészült tökéletesen, felszenteltetett. 20. esztendeje mióta a kúrátorságot viszem, az Isten mentsen meg a pogányt is ily veszedelmes környül állásoktól. Ecetera." A református egyház a kezdetektől fogva nagy súlyt fektetett a gyülekezetek erkölcsi életének a tisztaságára. A presbitériumok megszervezéséig a fegyelmezés szinte kizárólag a lelkipásztorok kezében volt. Mellettük az egyházmegye is részt vállalt a fegyelmezési munkából. Két lelkészi vizitátor - ritkábban maga az esperes — évente ellenőrizte az egyházközségek erkölcsi állapotát és az ott tapasztaltakat az évente tartott egyházmegyei gyűlésen vitatták meg. A fegyelmezési munkában az érvényes kánoni rendelkezések szellemében jártak el. A gömöri gyülekezeteknél az ún. Borsod-gömör-kishonti kánonok

5 (továbbiakban BGKhK), majd az ún. felsőmagyarországi v. gönci kánonok

6 voltak érvényben a budai kánonok

7 megszerkesztéséig. 3. A Vályvölgye, illetve az itt található falvakra a legfontosabb történeti adatokat az alábbi munkák tartalmazzák:Ila B., I-IV. 1944-1976.;Forgón M., I—II. 1909. Bodon Á., 1860. 4. Extractus című munkája 1622-ben készült. Kivonatosan idézi: Bodon Á., 1860. Teljes szövegét közli: Forgón L, 1939-1941. A kéziratos mű a Forgón család levéltárában található az Országos Levéltárban. Fondjegyzékszám: P 969. 5. A kánonok a református egyház zsinatain elfogadott törvények, határozatok gyűjteménye, amelyek minden részletében szabályozták egy-egy egyházmegyében az egyház és a gyülekezetek életét. A Borsod-gömör-kishonti kánonok keletkezésének pontos ideje nem ismeretes, valószínűleg a XVI. század vége. Szövegét közti.:Kiss Á., 1881. 725. 6. Kiss Á., 1881. 7. Az 1790-1791. évi Budai zsinaton elfogadott törvénygyűjtemény. Királyi megerősítést nem nyert, helyi alkalmazására utal Bodon Á. is. 100