A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FELD István: A gönci Amadé-vár

7. kép. A nyugati sáncárok északnyugat felől irányába nyílott. Nyugatra, a mai Hidasnémeti felé csak egy rövid szakaszon engedett kitekintést a szomszédos hegynyereg.

4 Az írott történeti adatok szerint Gönc falu - melynek területén a vár felépült - a 12. században jött létre, mint a királyné Abaújvár körüli tíz német telepesfalvának egyike. Nevével először 1219-ben, majd 1220-ban találkozunk a váradi tüzesvaspróbákról felvett jegyzőkönyvekben.

5 Azután hosszú ideig hallgatnak róla a források, majd 1270-ben „terra Gunch", azaz Gönc föld tűnik fel a füzéri vár határjárásáról készített oklevélben. 1271-ben Gönc királynéi faluról értesülünk, melynek bordézsmáját ekkor az egri püspök 4. Itt sem igazolódik tehát az a még ma is gyakran felbukkanó közhely, hogy váraink utak ellenőrzésére, fontos stratégiai helyeken épültek. S hogy ez nem egyedi eset, arra bizonyíték a közeli füzéri regéci, komloskai vagy a távolabbi szádvári, bujáki stb. vár elhelyezkedése. Talán csak a szomszédos boldogkői vár jelent ez alól kivételt. Ezt ismerte fel Fügedi E., mikor váradattárában a stratégiai jelentőség meghatározására Uyen esetekben a „mentsvár" kifejezést használta: FügediE., 1977. 97. skk., - A 13. századi várak helyválasztásának szempontjaira: Feldl.-J, Cabello 1980* 13-14. 5. hányi B. 1926. 2-3. (Szerinte a falu neve Konrád, azaz németül Kuncz nevű alapítójától származik, s erre utalna az is, hogy a német jellegét a 16. század közepéig megőrző települést 1459-ben Kunczelsdorf néven említik)., Györffy Gy., 1963. 88-89. 5 A Heman Ottó Múzeum Évkönyve 65