A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)
FELD István: A gönci Amadé-vár
és a káptalan közösen élvezi, leszámítva az ebből a vizsolyi királynéi pincészetnek járó tizedet. Gönc tehát ekkor még a királyné tulajdonát képező, a tíz falut összefogó vizsolyi ispánsághoz tartozott. 6 1283-ban IV. László király keltezett egy birtokadományozó oklevelet „in Gunch", de látogatásának körülményeiről közelebbit nem tudunk. 7 1288-ban említi először a gönci várat írásos forrás. Ebben az évben kelt IV. László újabb oklevele, melyben egy másik birtokadományozással kapcsolatban megemlíti, hogy Leszteméri Péter az ő hű szolgálatában „sub castro Gunch", azaz Gönc vára alatt a szeme láttára esett el. 8 Mivel az oklevél sem időpontot, sem a vár tulajdonosát, sőt még kifejezetten ostromot sem említ, a témával foglalkozó történészek csak a későbbi birtoklástörténeti adatok és az 1280-as évek általános eseménytörténete alapján kísérelhették meg rekonstruálni Leszteméri Péter halálának körülményeit. így érthető, hogy szinte mindenki más eredményre jutott. Karácsonyi János úgy vélte, hogy a hűtlenné lett Finta nádor - Aba Amadé testvére — híveit ostromolta 1288 előtt a gönci várban a király — Finta gedei és szalánci várát ugyanis 1281-ben ostrommal kellett bevennie IV. Lászlónak. Hasonlóan vélekedett Iványi Béla is, de szerinte 1288-ban foglalta el a várat Fintától a király. Györffy György viszont 128l-re teszi az ostromot, anélkül, hogy birtokosáról feltételezéssel élne. Kristó Gyula végül kifejezetten Amadé gönci várának ostromáról beszél, mely 1288-ban, vagy nem sokkal előbb zajlott le. 9 Egy bizonyos: az 1280-as évek végén Gönc és környéke az Abaúj megyében ősbirtokos, hatalmas Aba-nemzetség egyik jelentős családja, az ún. Amadé-ág kezére került. Az 1290-es évek elejétől 1310-ig ugyanis nagyszámú olyan oklevelet ismerünk, melyet a család legjelentősebb tagja, Amadé, Göncön adott ki. Itt, a környék ez idő tájt egyik legnagyobb településén 10 és Vizsolyban tartotta eszerint bírói székét, itt ítélkezett, idézett perbe, adott ki perhalasztást, engedett el bírságokat. Gönci okleveleiben azonban 6. Györffy Gy., 1963. 88-89. A korábbi irodalomban, így Iványinál, Pogrányi Nagynál olvasható 1261. évi adat nem Göncre, hanem egy bizonyos Guthára vonatkozik. 7. CD. V/3. 163. 8. HO. 6. 239. (330. sz.) 9. Karácsonyi /., 1900. 24.: „1288. szeptember 1. előtt alcirály Gönc várát is ostromolta, ezt pedig a nép ma is Amadé várának hívja, de ez nem elég bizonyíték. Finta emberei az ő (t. i. Amadé) akarata ellenére is behúzódhattak oda." (Egyébként Gede és Szalánc várairól megjegyzi: „Az oklevelek egyszer sem mondják, hogy ezek Finta várai lettek volna, mint ahogy azt sem, hogy Finta elesett, vagy fogságba jutott volna".) Iványi B., 1926. 6.: „1288-ban említik eló'ször a források a gönci várat. Ekkor IV. László király veszi el ostrom útján az Aba nembeli Finta nádortól, amikor a vár vívásánál a király személyesen volt jelen, talán az ostromot maga vezette." Györffy Gy., 1963. 89.: „1288-ban arról értesülünk, hogy László király Gönc várát is megostromolta. Valószínűleg 1281-ben, amikor Amadé testvére, Finta szalánci várát is ostrom alá vette." Kristó Gy., 1978. 30.: „Az 1280-as évek végén IV. László Amadé nádorral is összeütközésbe került. Bizonyára 1288-ban, vagy kevéssel azt megelőzó'en a király Gönc várát ostromolta." 10. A vidék településeinek nagyságát a néhány évtizeddel későbbi, az 1332-35. közötti évekből való pápai tizedjegyzékek adatai alapján hasonlíthatjuk össze. Kassa után messze Gönc fizetett a legtöbbet, 107 garasos átlaggal, míg a többi német telepesfalu - köztük Vizsoly - és más település legfeljibb 25 garast fizetett: Györffy Gy., 1963. 55-57. 66
