A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete

Arukchu, Aruktu, Arakteu,

12 Arokthew, Arkythelek néven szerepel.

13 A község Szent Tamás plébániája szerepel az 1332—35-ös pápai tizedjegyzékben. Hasonlítsuk össze Aracta (itt ilyen alakban szerepel) falu Szent Tamás plébániájának Pál papja által fizetett adóját a környező falvakéval.

14 1332 1333 1334 I. 1334 II. 1335 I. 1335 II. Évi átl. Ároktő 8 5 4 8 7 5 9 Dorogma 7 3 2 7 3 2 6 Keszi 8 4 8 3 8,66 Tarján 8 5 4 8 5 8,5 Valk 8 8 — 8 12 4 10 Ebből kitűnik: milyen jelentős falu lehetett Ároktő a XIV. század közepén. A cserépi vár tartozéka volt, s mivel I. Zsigmond (1387-1437) felesége, Borbála királyné a várat elzálogosította Rozgonyi Istvánnak, a község is a Rozgonyiak birtokába kerül. 1448-ban már Tokaj tartozéka és Brankovics György birtoka volt, Mátyás király 1459-ben Tokaj várát és uradalmát Szapolyi Imre királyi tiszttartónak adta zálogba. 1460-ban már ismét mint Cserépvár tartozékát említik az oklevelek és Rozgonyi Sebestyént iktatja birtokába az egri káptalan. Bakócz Tamás 145 arany forintért Ároktő egy részét megvette a Rozgonyiaktól, másik részében Kanizsay György, Rozgonyi László özvegyének második férje lett a birtokos. A XV. század végén Szapolyai István nádor is birtokos volt Ároktőn, viszont Kanizsay 600 forintért zálogba adja a maga részét, majd örökjogon átengedi Bakócz Tamásnak, aki végül a községet az egri káptalannak adományozza.

15 Az 1510-es évektől fennmaradt dézsma jegyzékek szerint Borsod megye inkább rozstermő vidék volt, s az 1200 kévés termést a gazdák alig 10-25%-a haladta meg.

16 A török pusztítás először 1544. augusztusában érte el a vidéket: a Miskolc elleni hadjárat alkalmával 45 község (pl. Igrici) teljesen elpusztult. A vidéknek 2 adót is kellett fizetnie: a budai és füleki basának, az előbbi 1554-ben sok falut elpusztított. Az 1549-es gabona és bor dézsmajegyzék szerint Ároktőn 20 gazdaság volt, 1 zsellér, 9 pauper (szegény), 6 féltelkes és 4 gazdagparaszt. Ugyanez az arány 157677-ben: 19 zsellér, 10 pauper, 9 féltelkes, 2 gazdagparaszt: összesen 40

1 7

. 1596-ban a mezőkeresztesi csatavesztéssel és Eger elestével Borsod megye hódoltsági terület lett. Az 1598-as összeírás nagy pusztulásról ad számot: csak 8 zsellérről esik említés.

18 1616-tól 21-ig újra a királyi Magyarországhoz tartozik a vidék, bár mivel kissé el volt szakadva Magyarországtól, önállóbb volt. 1621-től, a Nikolsburgi békével Borsod vármegye Bethlen Gábor fejedelemségéhez tartozik. Bethlen Kátai János ónodi és Abaffi Miklós tokaji főkapitányra íratta 40 forintért Ároktőt.

19 A protestáns fejedelem védnök12. Győrffy Gy., 1963. 75 3. 13. CsánkiD., 1890-1913.

1. kötet (1890) 168. 14. Győrffy Gy., 1963. 749-750. 15. CsikváriA., 1939. IV. r. 7. 16. Szabói, 1969. 227. 17. N. Kissi., 1960.47. 210. 18. N. Kissi, 1960.724. 19. CsikváriA., 1939. IV. r. 7. 250