A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)
FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete
sége alatt erősen kezd terjedni a reformáció a községben — 1621-ben alakult az ároktői református eklézsia. A törökök elpusztítják a Szent Tamás templomot, mivel ide menekült a falu lakossága. 1668-ban sáskajárás pusztítja a községet, s a XVII. századra igen szomorú állapotra jutott Ároktő. Egy 1685-ös összeírásban falunkban 3 elpusztult és 5 lakott ház volt. 1708ban a rácok fosztják ki. 1699-ben Ároktőn katolikus plébánia és pap is volt, Telekessy püspök összeírása szerint. Az 1713-as Canonica Visitation a faluban nincs már plébános. 1715-ben 11 jobbágy háztartás volt Ároktőn. 20 A kegyuraság a megfogyott lakosságot új telepítéssel pótolta 1718-ban, az új lakosok Szabolcs megyei katolikusok voltak. Falusi szájhagyomány szerint, mikor az új telepesek a falu melletti Tisza szigeten éjszakáztak, a község református lakosai éjjel rájuk törtek. 1726-tól 1788-ig, az új templom építéséig működött a reformátusok imaháza. Az 1784—87-ben tartott első magyarországi népszámláláskor Ároktőn 215 ház volt, 251 családdal, 1288 lakossal. A 655 férfi lakos közül kettő pap, 51 nemes, 126 paraszt, 111 paraszt-örököse-, 119 zsellér,34 egyéb, 1 katona és 211 fiú volt. 2 1 A reformátusok mocsaras lápos területen engedélyezett temploma 1788-ban lett kész, a katolikusoké 1793-tól 1797-ig épült. 1800-ban, 1830-ban, 1876-ban és 1888-ban nagy árvíz, 183 l-ben kolera pusztította a községet. 1849-ben a szabadságharc végén a cári seregektől szenvedett, majd az önkényuralom és a Bach-korszak nyomása sújtotta a falut. 1851-ben jégverés, 1852-ben marhavész volt. Pesty Frigyes szerint: 2 2 „A helység 300 házból áll, népessége 1800 lélek, s ki közül 600 a r. kath, 1200 a helv. hitvallást követi. A helység határainak összes területe az 1858. évi tagosítás alkalmával történt, s hitelesített felmérés szerint 6652 kat. holdakat teszen, melyből 3326 hold a méltóságos Egri Fő Káptalan, 3326 pedig a volt úrbéresek tulajdona. A lakosok egyetlen kenyérkereset-módjuk, s foglalkozásuk a baromtartás, mert széles, homokos és vízállásos földjük, szorgalmas művelés mellett is 2-3 magnál többet nem ád." Az önkényuralom idejére esik a Tisza-kanyar átvágása is, — ezzel változik a faluhatár - s az állattenyésztés mellett a földművelés is egyre jelentősebbé vált. 1869-ben óriási tűzvész pusztítja a falut, a katolikus templom is leég. Az 1895-ös statisztika szerint szántóterület 2133, a legelő 2262, kert 59, rét 1325, szőlő 67, erdő 294, nem termő terület 334 hold. Az összes terület 6667 hold, a gazdaságok száma, 412. 1898-ban a község harmada ég le újra. Az I. világháború során a férfiak legnagyobb részét elvitték, így a káptalani birtokon az asszonyok, öregek és gyerekek dolgoztak. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején direktórium alakult a községben, majd a román csapatok elfoglalták a falut. 1927-től a gazdasági válság végéig sokat szenvedett a község, nagy volt a munkanélküliség. Sokan a diósgyőri gyárba jártak dolgozni, a lakosság másik része a káptalani birtokon dolgozott, vagy elment summásnak. 1939-ben Ároktő népessége 2411 fő 2 3 , 587 ház van a faluban. A község 1944. november 6-án szabadult fel. 1945 tavaszán felosztják a káptalani földet, majd 5 év múlva megalakul az első termelőszövetkezet. 20. Acsádyl, 1896.41. 21. Danyi D.-Dávid Z., 1960. 42-43. 22. Pesty R, 1864. 23. CsikváriA., 1939. IV. r. 8. 251
