A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

LOSONCI Miklós: Ruttkay György aktivista festő életműve

ezt a megtalált stílust igényelte volna Ruttkaytól, újabb munkáit nem fogadta ezzel az elismeréssel, s ezt hallgatásával jelezte.

2 3 Hallgatásával és újabb válaszlevelével 1965-ben, amikor Ruttkay gratulált Kassák Kossuth-díjához: ,,Kedves Dr. Ruttkay György, köszönöm szívélyes gratulációját, örülök, hogy jó érzéssel gondol vissza a múló időkre, mikor még mellettem kísérletezett tehetségével. Nyugodt szép munkát kívánva fogadja üdvözletemet: Kassák Lajos". Ez jelentette a pontot kettejük több évtizedes kapcsolatára. Könyvet írt Kassán Benczúr Gyuláról, s ezen 1944-es kiadványban komoly összegzés olvasható, melyben már előrejelzi korunk szociális indítékait: „Minden művészet egyetlen értelme és jelentősége ugyanis társadalmi voltában rejlik. A társadalmivá lett művészet közösséget építő erő, az eszmény, mely népek életét irányítani, azok szellemi kultúráját időállóvá tenni képes."

24 Ugyancsak Kassán adta ki 1943-ban a „Táji művészek szövetkezete" c. könyvtanulmányát, melyben jelzi a háború okozta válságot, igényli „a képzőművészet szociális megújhodását" és a népművészet felhasználását. Hangsúlyozza, hogy ez alapozza meg „a szép otthonok lehetőségét. Végül tájkultúrát jelent, lehetőséget nemzeti művészetünk színessé tételére." Ez az értékek általánosítását jelenti, azt, hogy az ország ezen átfogó esztétikai program keretében önálló, összefüggő műalkotássá válhat.

2 5 Ezt a gondolatsort folytatja, árnyalja 1965-ben megjelent „Ezerarcú Miskolc" c. tanulmányában, amikor megjegyzi, hogy az ember „Amit a tájból alkot, az ő műve. Új valóság a valóságok végtelen sorában: az értelem anyagba teljesülése, vagyis a mű".

26 Ebből is kitűnik, hogy Ruttkay György a tér és idő minden elemét műalkotás minőségű központtá kívánja szerkeszteni. Kitűnő elemzést olvashatunk e tanulmányában Miskolc környezetéről és városépítészeti esztétikumáról: „És ha már Miskolc hangulati- és színélményeiről elmélkedünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a (nagytávlat) vagyis a kilátás és a világítás fokozta élmények sajátos hatását sem. Előbbit legmeggyőzőbb eredetiségében az avasi kilátótoronyból érzékelhetjük, melynek hatását a Bükk felől áradó ózondús levegő, derült időben pedig a felhőként égre rajzolódó Magas-Tátra élménye is fokozza. A kilátásélmény Miskolc avasi építészeti remekéből azért is tartalmasabb más, hazai városnyújtotta hasonló látványnál, mert a nyugat felé hullámosan magasodó, északra távolba vesző hegyláncok étherikus színcsodáit a város épületeinek geometrikus tagozású formaváltozatai és a gyár füst-páráinak eleven gomolygása még hangsúlyozottabbá teszik. Délfelé tekintve viszont a ködbevesző síkság pasztellszínei olvasztják szinte a végtelenbe semmisülő városképet, a szemlélő képzeletére bízva, hogy hol végződik az igazgatásilag egységbe vont Miskolc és hol kezdődik a táj". A köztudatban Miskolc igazságtalanul csúnya városnak számított Veszprémhez, Pécshez, Szegedhez viszonyítva, - Ruttkay György városépítészeti elemzése azonban igazolja eredeti szépségű fekvését és az építészet új esztétikumát is. Erről az alábbiakban ezt jegyzi meg: Ha az egyetemváros „látszólagos rendszertelenségében a modern építészet irányelvei alapján keressük az építészeti rendet, arról fogunk meggyőződni, hogy ezek az épülettömbök, kolosszusok vagy egyszerű házak 23. Nyiry Lili szóbeli közlése, a Kassák-Ruttkay levelezés is az Ö tulajdonában van. 2<t. A kis füzet Kassán jelent meg 1944-ben. 25. Táji művészek szövetkezete, Kassa 1943. 26. Borsodi Szemle 1965. 3. szám. 224