A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

LOSONCI Miklós: Ruttkay György aktivista festő életműve

2. kép. Kettős figura (ceruza) 1914. december Tájékozódásának alaposságára vall, hogy felkereste Herwarth Walden magángyűjteményét, ahol Chagall, Kokoschka, Kandinszkij, Franz Marc és a magyar Peri László alkotásai irányították a napló szerint saját teendőihez. Az 1922-es berlini tanulmányút során számtalan múzeumot és kiállítást látogatott meg, — összegezte magában mindazt, amit az európai képzőművészet eddig elért. Ez módosította benne küldetését, összetettebbé árnyalta stílusát, — az aktivista egyszólamúság helyett finomabb hatásokra törekedett. Nem egyszerűen arról van szó, hogy kikerülve Kassák hatása alól, stílusa konzervatívabb lett, sokkal inkább arról, hogy az általános műtörténeti vizsgálódás után, mely intenzív magánstúdiuma volt, egyszemélyes önegyeteme, — erre az álláspontra jutott. Amikor az egyetemességet kereste, egyre inkább megszabadult a didaktikus hatásoktól. Nem csoda, hiszen a befogadás mohóságában kubista díszleteket figyelt, s Münchenben Rubens látomásait elemezte.

14 Az „Egy aktivista festő vallomásai" beszámol arról is, hogy Hekler Antal szüntette meg pályabizonytalanságát, amikor így szólt Ruttkayhoz, felmérve rajzai és tanulmányai értékét: „Azt ajánlom, hogy maradjon inkább mégis művész. Akármennyire elő14. „Egy aktivista festő vallomásai." 14* 211