A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (III. Befejező közlemény)

Mindkét előadás műsorának címlapját bemutatjuk. Harmadik alkalommal 1932. május 7-én, Haydn születése 200. évfordulója alkalmából — ekkor már kosztümösen a Minorita templom előtti akkor még szabad téren. Negyedik esetben az 1934. Miskolci Hét alkalmából. Közben - közben a szólisták is és az énekkari tagok is változtak - a lelkesedés azonban lankadatlan maradt. Az 1934-es felújítás alkalmából olvashatjuk: Pénteken aug. 10-én este 8 órakor a Szent Ferenc téren a Cecília kórus Haydn: Teremtés c. oratóriumának szabadtéri előadása. Hatalmás zenekari kísérettel. A Miskolci Hét egyik legszebb és legnagyobb művészi eseménye. Százhatvan szereplővel. Színhely: a Szent Ferenc tér, a Minorita templom előtt. Haydn hatalmas oratóriuma 3 részből áll, és a Teremtés misztériumát dolgozza fel a Paradicsomig, ahol Ádám és Éva nagy boldogságban talál egymásra, (íme, még a híradás csaknem úgy szól róla, mint egy meséről). A monumentális zenei opusz teljes tökéletességgel fog feltárulni az előadásban. A remek világítási effektusok, maguk is gyönyörű látványosságot nyújtanak majd. A barokk stílű templom az előadás számára grandiózus dekoráció. Az előadás szólista szereplői: Gábriel: Resovszky Emiiné, Éva: Liska Sándorné) mindkettő szoprán szerep. (Uriel: Várjon Géza dr. tenor szerep) Rafael: Bosánszky Lajos, Ádám: Déváid János (mindkettő basszus szerep) a többi szereplők az énekkar tagjai. A teljes szólistagárda miskolci énekesekből állítódott ki. Várjon Géza megyei levéltáros, Déváid János rk. kántor, Bosánszky Lajos városi hivatalnok.

6 2 A női szereplők is mind miskolci amatőrök, ám tanult énekesek voltak. ötödször az 1936 évi Miskolci Hét alkalmából hangzott fel a mű. Aug. 2-án este 8 órakor a Minorita templom előtt szabadtéri előadásban a Cecília Vegyeskar és az egyesített miskolci katonazenekarok Zoltán Irén operaénekesnő közreműködésével előadják Haydn: Teremtés című oratóriumát kosztümösen. A 120 tagú kórust Sassy Csabáné, az egyesített zenekarokat pedig Pongrácz Géza vegyesdandár karnagy vezényli.

63 Ezt ma úgy mondanók: Karigazgató Sassy Csabáné, vezényel: Pongrácz Géza. A 2. világháború közötti Miskolc zenei életéről alkotott képünk nem lenne teljes, ha kisugárzó szerepét ha röviden is nem érintenénk. A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatásilag fiatal képződmény, csak 1952-ben egyesült a 3 megye. A megye neve és határai is gyakran változtak. Volt idő, mikor Borsód-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegye nevet viselte. Abaúj megyepedigAbaúj—Torna területet ölelte fel. Bizonyítható adatok alapján a miskolci zenei élet jeles képviselői és a zeneiskola művésztanárai szerepeltek a környező megyékben. Olvashatunk méltatásokat arról, hogy Putnokon, Sajószentpéteren, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Szikszón, Edelényben, Mezőcsáton, Mezőkövesden szerepeltek. A található műsorok a zeneiskola és a város nevéhez méltóak voltak. De nemcsak „exportált" a város zenekultúrát, hanem be is fogadott és a vidéknek is módot adott arra, hogy tudását bemutathassa. Ezúttal nemcsak az énekkarok találkozójára utalunk, amely, mint láttuk a városban egyáltalán nem volt ritka esemény, hanem az 1936-os Miskolci Héten már említett mezőkövesdi Matyódalárda és népszokások bemutatójára 1936. aug. 9-én.

64 Ennek az alkalomnak nem az ad érdekességet, hogy ez idő tájt divat volt a gyöngyösbokréta, hanem az, hogy a Mezőkövesdi Énekkar történetében hitelesen megörökítődött ez a nap. Annak a történetéből adjuk szó szerint közre: 62. Miskolci hét 1936. aug. 2-9. 63. Eredeti műsor. 64. Miskolci hét 1936. aug. 2-9. 172