A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (III. Befejező közlemény)

tehát azt jelentette, hogy Miskolcon nem egy kamaraegyüttes létezett csak.

23 1932-ben a volt Rákos vonósnégyes tagjai a Gránát vonósnégyesbe társultak némi változással. Ennek a hangversenynek több érdekessége volt. „Ismertető előadást tartott alapos készültséggel, nagy tudással, a hivatott zenész mélyreható ismertetésével Venetiáner-Vándor Sándor." Ez az egyik érdekesség. A miskolci születésű és a zeneiskolában tanult Venetiáner Vándor ekkor már megjárta Olaszországot és megismerkedett Respighi muzsikájával is. Az egyébként klasszikus műsor — Haydn G-dúr vonósnégyes és Mendelssohn Esz-dúr mellett előadták Respighi: Dór vonósnégyesét. Ismét új zenei szín a miskolci zenei élet palettáján. Gránát-Balogh Luca-Kossin Ida-Haydu kvartett.

24 1935-ben a Gránát József vezette kvartett Miskolci Vonósnégyes Társaság címen szerepelt. 1935. XI. 20. estjük alkalmából, amikor Beethoven B-dúr, Mendelssohn D-dúr, és Brahms a-moll vonósnégyesét adta elő a Gránát—Szendy-Győry—Nagy István és Névely kvartett, ezt írták: „A kvartett társaság dicséretére legyen mondva már az is rendkívüli eredmény, amellyel minden fáradtságot és akadályt leküzdve új érdeklődésre keltik fel a kamarazene nemesebb élvezetétől lassan elszokó közönségünket."

25 A kamaratársaság 2 szezonon át maradt ebben az összetételben. 1936 hangversenyük a budapesti sajtóban is jó visszhangot kapott s bár már idéztük Hollósy Kornél alkotó munkásságánál ezúttal visszaidézzük: „A Miskolci Vonósnégyes Gránát József— Szendy Lajos-Győry Nagy István—Névely József komoly kamarastílusa meglepő volt számunkra." 1937-ben ez az együttes is személyi változásokon ment át. Gránát—Kavecky— Deák-Kálmán összeállításban szerepelt. 1938-ban a zeneiskolában szabad egyetemi előadásokat tartottak. Ebben a dicséretes zenei ismeretterjesztésben részt vállalt a zeneiskola is. Ismét létrejött, - ha nem tartósan is - egy kvartett Rákos—Szendy—Győri Nagy és Névely összeállásban Beethoven cisz-moll vonósnégyesének előadására. A háború közelgő vihara a kamaratársulásoknak sem kedvezett. A miskolci kamarazene-élet is bár töredékes, de bármennyi személyi változás mellett valahol mindig kibújt a mag és kicsírázott egy szép együttes, s ha nem is állott fenn tartósan, — aminek az okait ma már nem lehet kideríteni - a miskolci zeneéletben sok szép színt jelentett. VII. Kórusmuzsika Miskolcon: Budapest után ebben a városban énekelt a legtöbb kórus. Mégis az egykorú felsorolásokból kideríthetően sok énekkarnak ma már legjobb esetben is csak a nevét találhatjuk meg. Bármennyi gonddal keressük az adatokat — elvesztek, szétszóródtak, s ami található, - töredék a valósághoz képest. A fellelhető írásos anyag alapján egy-egy énekkar történetét ismertetem, abból amennyi megtalálható még, de fő törekvésem a nagy csomópontok, nagyszámú énekkart megszólaltató alkalmak bemutatása, mert így legalább némi fény derül az egykor virágzó kóruskultúrára. A műsorokat, már amennyi még fellelhető volt, igyekszem bemutatni, mert ebből rekonstruálható az egykorú színvonal. 23. A Goldmark B-dúr kvintettet a Harmónia Dalegylet fennállásának 10. éves évfordulója és zászlóavató ünnepsége alkalmából rendezett hangversenyen adta eló' 1931. márc. 8-án a Városi zeneiskola hangversenytermében rendezett díszhangversenyen Gránát József László Ervin-Kossin Ida-László Imre dr. és Szántó Sándor. 24. Reggeü Hírlap 1932. I. 20. 25. Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1935. XI. 20. 156