A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

KIS PAPP László: Fotogrammetria az építészetben és a régészetben

nősen régi városok utcáiban és belső térségek felvételekor a rövid felvételi távolságokkal nagy tárgymagasságok állnak szemben. Belső térségek felvételekor a belső beépítés és a belső berendezés, utcák felvételekor a fák és a forgalom okoz akadályokat, gyakran pedig maguk a részletek és a tárgy térbeli elrendezése jelent látási akadályokat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fényképezéshez szükséges előtér városaink zsúfolt beépítése következtében nincs meg. Az ideális tárgytávolságokat csak nagyon ritkán lehet betartani. A képpárok számának növelése a munka végrehajtását lassúbbá és költségesebbé teszi. Ilyen esetben el kell térnünk a homlokzattal párhuzamos síkú fényképtől és a homlokzat síkjával nagyobb szöget bezárt ferde felvételeket is kell készíteni. Ilyen ferde felvétel gyakran már csak a magassági adatok meghatározására alkalmas. 4.1. Magas építmény felmérése: A gazdaságos munkavégzés megköveteli, hogy a felveendő homlokzatot lehetőleg egy, illetve minél kevesebb képpárra fényképezzük. A gazdaságos felvételhez bizonyos előtér szükséges. Mivel a Zeiss fototeodolittal készített fényképek síkja mindig függőleges, a szükséges előteret az épületek magassága is befolyásolja. Az épületek nagy magassága által okozott nehézségen részben úgy tudunk segíteni, hogy a felvételeket magasabb szintről készítjük, pl. szemközti épületek emeleti ablakaiból. Igen magas építményeknél kipróbált módszer a függőleges tengelyű kamarák függőleges irányú mozgatása. Az ilyen felvételeket helikopterről, emelőkosárral vagy fogasléces állványról készítik. 4.2. Mélységben tagolt objektumok felmérése: Keskeny, hosszú utcákban, templomhajókban és föld alatti folyosókon gyakran fordul elő a más tárgyak általi takaráson kívül az objektum túlzott mélységi tagoltságának problémája. A tárgyak nagy mélységi kiterjedése miatt a felvételkor nehézségek lépnek fel az objektív mélységélességének korlátozott volta miatt; a kiértékeléskor pedig a légi fényképek számára szerkesztett műszerek mélységi tartománya gyakran nem elegendő. Mélységben nagy kiterjedésű objektumoknál célszerű elrendezés, hogy több kamarát egy egyenesen állítanak fel, úgy, hogy kamaratengelyeik arra merőlegesek legyenek. Ez lehetővé teszi az esetleges látási akadályok (képbe belógó csillár, parkoló járművek stb.) kikerülését. Az egy egyenesen fekvő álláspontok közül kiválasztható minden mélységi zónára két olyan álláspont, melynek távolsága megfelel az optimális bázishossznak. Ezzel az eljárással hengeres testek nemcsak az érintőleges látósugarak érintési pontjai között, hanem teljes ortogonális nézetükben megrajzolhatók. S.A mérőképek kiértékelése: Az épület, valamint a régészeti objektumok felmérésére ugyanaz az alapvető körülmény a jellemző, mint a fotogrammetria leggyakoribb alkalmazási területére, a térképezésre. Eszerint az elkészült térkép, homlokzatrajz lehetőleg mentes legyen a felmérő szubjektivitásától. A felmérés végső termékének a valóságot teljes hűséggel, általában forma- és részletgazdagságban kell tartalmaznia. A fotogrammetriai eljárások gazdaságos alkalmazását az építmény mérésekben több tényező együttesen határozza meg. így a felmérés célja, feladata, az épület, régészeti objektum nagysága, alakja, részletgazdagsága, a készítendő munkarészek, a meghatározásban megkívánt pontosság, valamint a helyszíni adottságok (takartság). A felmérés módszerét meghatározó tényezők szerint más lesz az eljárás, ha csak az építmény pillanatnyi állapotát akarjuk rögzíteni, más ha az épület átalakítása, vagy restaurálása a feladat és megint más, ha pl. műemlékek, régészeti lelőhelyek dokumentatív felmérése, vagy esetleg épületkár megállapítása szempontjából kell a méréseket elvégezni. Míg pl. a külső felújítási munkák megtervezése általában 1:50, illetve 1:100 méretarányú homlokzatrajzot, vagy hasonló méret95