A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

CSERI Miklós: Népi lakáskultúra a Szuha-patak völgyében

után — a megváltozott gazdasági, társadalmi viszonyok hatására — viharos gyorsasággal átalakult lakáskultúrájuk is. A tárgyalt időszakban lényegében az a tendencia figyelhető meg, hogy a nemesek kedvezőbb lehetőségeik révén folyamatosan beépítették, átvették az építészet és lakáskultúra újabb és újabb elemeit, s ezeket a parasztok — némi fáziskéséssel és a saját lehetőségeikre redukálva, átalakítva — a legtöbb esetben követték. IRODALOM Buday E., 1979. Gömör népi építkezése. III. A kisparaszti építészet. II. Hét. (Csemadok) 24. évf. 5. sz. 24. Cs. Sebestyén K., 1954. Ágy a magyar parasztházban. Ethn. LXV. 374-386. Fél E.-Hofer T., 1967. Arányok és méretek az átányi gazdálkodásban és háztartásban. Népr. Közi. XII. 3-4. 81-156. Forgón M., 1909. Gömör-Kishont vármegye nemes családjai. I—

II. Kolozsvár. Gunda B., 1961. A társadalmi szervezet, a kultusz és a magyar parasztszoba térbeosztása. MTA. I. Oszt. Közi. 247-268. Hunfalvy J., 1867. Gömör és Kishont törvényesen egyesült várnegyének leírása. Pest. IIa B., 1969. Gömör megye. IV. Budapest. Istvánffy Gy.„ 1911. A palócok lakóháza és berendezése. NÉ. XII. 1-15. Ivácsics N., 1958. Népi világítás a zempléni hegyvidéken. Ethn. LXIX. 409-423. Lajos Á., 1979. Nemesek és partiak Szuhafőn. Borsodi kismonográfiák 8. Miskolc. Juhász A., 1971. Építkezés, házberendezés. In. Tápé története és néprajza. Budapest. 443-502. K. Csilléry K., 1972. A magyar nép bútorai. Budapest. Manga J., 1979. Palócföld. Budapest. Pápai K., 1893. A palócz faház. Ethn. I. 1-31. Vajkai A., 1943. A magyar nép életmódja. In. A magyar nép. Szerk. Bartucz I. Budapest. 175—188. Vajkai A., 1948/a. A magyar népi építkezés és lakás kutatása. KLNY. A magyar népkutatás kézikönyvéből. Budapest. Vajkai A., 1948/b. Élet a cserszegtomaji házban. Ethn. LIX. 54-72. DIE VOLKSWOHNKULTUR IM SZUHA-TAL (Auszug) Die Siedlungen Szuhafő, Zádorfalva und Alsószuha waren die Wohnorten der alten adligen Heeren, derer Nachkommen ihre Gesellschaftsprestige und die traditionelle Lebensform gegenüber der nicht adligen Bevölkerung bis heute erhalten haben. Die entscheidenden Faktoren des Unterschiedes zwischen den zwei Gesellschaftschichten sind die Vermögensverhältnisse und das Abstammungsbewusstsein. Nach den Lokalforschungen wurde aufgedeckt, dass sich die Abweichungen in der materiellen und geistigen Kultur der zwei Schichten gut separieren lassen. Die Zielsetzung des Verfassers war — neben der Beschreibung — auch die Darlegung der Unterschiede zwischen den zwei Schichten, Bauer und Adligen, auf dem Gebiete der Volksarchitektur und Volkswohnkultur im Szuha-Tal. Die Studie behandelt also die Funktionierung des Wohnhauses, die Ethnographie des alltäglichen Lebens im Wohnhaus. Die Einrichtung der Bauerhäuser ist ärmlich, im wesentlichen sind hier nur die nötigsten Möbelstücke zu finden: Bette, Tisch, Stühle, Eckbank, Truhe, Kommode. Der 279