A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

PARÁDI Nándor: A kácsi középkori lakótorony

utalt, hogy fala, legalábbis részben téglából épült. Az előkerült leletanyagot a 12—13. századra keltezték.

2 6 A Börzsöny hegység középkori várai közül a márianosztrai Bibervár terepen elhelyezkedése áll legközelebb a kácsihoz. A vár a Kelemenhegytől ÉNy-ra húzódó alacsony hegyvonulat utolsó, meredek oldalú kis hegykúpján állt. Alatta két patak összefolyása van. A szomszédos hegytől keskeny nyereg választja el. A hegykúp 32X10-14 m-es lakóterületén falmaradványok látszanak, alatta a meredek hegyoldal folytatásában félkörívben mély árok és sánc határolja. A vár területén a felszínen Árpád-kori cserepeket találtak.

27 A márianosztrai pálosok birtoka a 14. század második felétől kezdve egészen a várhegyig terjedt, s oklevelekben ezt a részt a pálosok „toronyaljai földjének" említik. A felszínen látható maradványokból a lakótorony egykori létét megállapítani nem lehetett, a „toronyaljai földek" névből mégis arra lehetett következtetni, hogy a 14. század közepe előtt lakótorony állhatott itt.

2 8 Az 1980-ban végzett ásatás eredményeként a kb. 32X10—14 m-es vár lakóterületén 3,4X4,4 m-es belső méretű, 1,7-1,8 m-es falvastagságú lakótorony maradványa került felszínre, amelyhez Ny felől téglalap alakú, kőfallal határolt udvar kapcsolódott. A lakóterületet körülvevő kettős árkot a sziklába vágták, az innen kikerült földet a két árok közötti területen halmozták fel. A leletek alapján ez a vár is a 12. század végén, a 13. század elején épült.

29 Az ország másik részéből, a Dunántúlról hasonló kialakításúnak látszik a tihanyi csúcshegyen megfigyelhető maradvány. A nagyjából 15X15 m alapterületű romot szabálytalan ötszög alaprajzúnak mérték fel (az egyik oldala annyira rövid, hogy a négyzet alaprajz sokkal valószínűbb) és lankásabb oldalán kettős árokrendszer nyomai látszanak.

30 Újabb felszíni vizsgálat alkalmával a 10,2X10,2 m-es négyzet alaprajzú falmaradványról megállapították, hogy Árpád-kori lakótorony lehet. A falmaradvány arjában 12—13. századi cseréptöredékek kerültek elő.

31 Az, hogy lakótorony volt, könnyen elképzelhető, ha figyelembe vesszük, hogy az ide helyezhető középkori tihanyi vár legrégebbi része a 14. század harmincas évei előtt épült.

32 Az előbbiekhez közel álló kialakítás figyelhető meg a Városlődi Schlossbergen, ahol a hegyvonulat É-i végén emelkedő meredek hegykúpot félkörívben patak határolja, s a hegyvonulattól széles mélyedés választja el. A hegykúpon falmaradványok látszanak. Apaiakra lejtő hegyoldalban 13—14. századinak meghatározott cseréptöredékeket találtak. A legmagasabb kis területen megfigyelt falmaradványról elképzelhetőnek tartjuk, hogy egykor lakótorony állt itt. Ezt a helyet az oklevelekben először 1310-ben előforduló és 1378-ban lerombolt erősségként említett Hölgykő várával azonosították.

3 3 26. RégFüz ser. I. 1978. 85.; RégFüz ser. I. 1979. 95. 27. Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-MiklósZs., 1979. 53-56., 55-59. kép. 28. Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 53-54. 29. RégFüz ser. I. 1981. 75. 30. MRT 2. 1969. 196., 41. kép. 31. RégFüz ser. I. 1972. 56-57. 32. MRT 2. 1969. 193, 196. 33. MRT 2. 1969. 208., 44. kép., 27. t. 4-9.:Németh P., 1966.142-144. 22