A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

PARÁDI Nándor: A kácsi középkori lakótorony

A kácsi feltárás bizonyította, hogy az árokkal és sánccal megerősített földesúri lakóhelyek egy részénél lakótorony, köztük kőből épített is állt, s arra következtethetünk, hogy a magyarországi lakótornyoknak egyik kialakulási formája ez volt. A felszínre került leletanyag vizsgálatából az is megállapítható, hogy lakótornyok kőből már a tatárjárás előtti évtizedekben, a 12. század végén — a 13. század első felében is épültek, külső, árokkal és sánccal megerősítésük pedig a más, kevésbé időtálló anyagú kis várakéval egyezett. Az általunk vizsgáltaknál bizonyára jóval több, árokkal és sánccal körülvett, kőből épített lakótorony volt, de ásatás nélkül róluk többet mondani nem lehet. Ugyanakkor olyan is volt, amelyiket nem vette körül és nem védte árok és sánc. Egy részüknél valószínűleg nem volt szükség erre, mert közvetlenül a lakótoronyhoz aránylag rövid idő alatt más épületeket, palotarészt, kápolnát stb. építettek hozzá, vagy pedig a különböző rendeltetésű épületek egymástól külön álltak és kőfallal foglalták egybe, tették ezzel védhetővé. Következtetésünket itt is elsősorban az ásatással megkutatott várakra alapozzuk. Elsőként a boldogkői várat említjük, ahol 1280 előtt a hegy legmagasabb részén először a kácsival egyező, négyzet alaprajzú, de annál valamivel nagyobb méretű lakótorony épült.

34 A hollókői vár legrégibb része is a 13. század végén a sziklaorom legmagasabb részére épített ötszög alaprajzú lakótorony (legnagyobb átm. 12.3 m, falvastagság 3,3 m) volt.

35 A szigligeti vár legrégebbi, 1260 és 1262 között épített részének az ÉK-i, 10X10 m-es alapterületű négyzet alaprajzú 2,5 m falvastagságú tornyot gondoljuk.

36 Egész kiterjedésében nem ismerjük azt a megerősített helyet, amelynek egy részét Albertfalva É-i határában (Budapest, XI. kerület) a Duna közelében tártak fel és nemzetségi várnak határoztak meg.

37 A feltehetően külső falhoz közvetlenül hozzáépített négyzet alaprajzú torony falvastagsága 1,3-1,8 m, belső alapterülete 5X5,8 m, amelyhez egy nagyobb téglalap alakú saroktámpilléres helyiség csatlakozott. A feltárt maradvány azért is fontos, mert okleveles adat maradt fenn róla, amely turris-nak említi, és Wemer fia László építtette, aki a 13—14. század fordulóján Buda város rektora volt.

38 A szepességi Zaluzsány (Zaluzany) nemesi udvarházának legrégebbi része a téglalap alaprajzú, 7,3X8,3 m belső alapterületű, 1—1,2 m falvastagságú lakótorony volt, amelyet a 13. század második felében építettek.

39 34. K. Végh K., 1966. 110, 136, 144, 147., 5. kép:Gero L., 1975. 118., 71-73. kép. 35 Ambrusné Kozák É., 1972. 172-173., 5-6. kép.: Gerő L., 1975. 178., 126-129. kép. - Mindkét dolgozatában öreg toronynak említi. 36. Kozák K., 1970. 239., 288. kép. Kozák K. szerint a vár legrégebbi (1260-1262 között épített) része a hegy K-i gerincén, a két végén toronnyal eró'sített palota lehetett. Mi viszont az alaprajzon is (lásd 288. kép), a többitó'l igen határozottan elkülönülő ÉK-i tornyot a legrégebbinek és lakótoronynak gondoljuk. 37. Gerevich L., 1975. 398., 242. kép. 38. A fontos okleveles adatot Kubinyi Andrásnak ezúton is köszönöm. - írott forrásanyag tanúsítja, hogy a 13. század második felében, a 14. század elején a városok vezető rétege, a megerősített földesúri lakóhelyekhez hasonlóan olyan épületekben lakott, amelyekhez torony (lakótorony) tartozott Major J., 1955. 54-57., HollL, 1979. 111-112. - Torony meglétét a budai Várban az Uri utca 37. sz. ház falkutatása egyértelműen bizonyította. Budapest Régiségei, XIX. Budapest, 1959. 345-349., 53-54. kép. (Lócsy Erzsébet házvizsgálata.) 39. Polla B., 1962. 42-47., 38-42. kép. Ezt a lakótornyot példaként is említhetjük arra, amikor nem vár kialakítására, hanem fallal körülvett, lakó- és különálló gazdasági épületből álló nemesi udvarházzá átépítésére került sor. 23