A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

SEMSEY Andor: Régi magyar ex librisek a Zempléni Múzeum gyűjteményében

31. A PÉCSI püspöki káptalan ex librise ovális barokk keretben (8. kép) ülő alakot ábrázol kulcsokkal (Szt. Péter? ), a keretben elhelyezett felirattal. A 65X55 mm méretű rézmetszet készítője nyilván a Budán működött jó nevű Binder János Fülöp (fi 811), minthogy ennek az ex librisnek nagyobb méretű és a pécsi egyetemi könyvtárban található azonos kivitelű változatát nevével is jelezte. (Nyireő P:31 - 8. kép.) 32. PODMANICZKY Géza báró (sz. 1839) és neje könyvtáruk gyarapítására több főúri könyvtár anyagát megszerezték és ezeket külön ún. emlék ex librissel jelölték meg. Az új tulajdonosok kettős címerével díszített könyvjegy több változatban ismeretes, a ZM példányának szövege a következő: „Szereztük báró Prónay Sándor Tó-almási könyvtárával 1891". (Nyireő P:38.) 33. Bizáki PUKY József kamarás (sz. 1854) címeres kőrajzú ex librise a 19. század utolsó éveiben készülhetett. (Nyireő P:56.) 34. RADNICH Imre székesfehérvári kanonok emlék ex librise csak az adományozót jelöli meg; az adományozott valószínűleg az egyházmegyei könyvtár. (Nyireő R:5.) Mérete 23X40 mm, lila papíron. 35. A SÁROSPATAKI főiskola emlék ex librise eddig csak a ZM gyűjteményéből ismeretes. A latin szöveg szerint a megjelölt könyvet a Müncheni Tudós Társaság (Erudita Societas Monachiensis) adományozta a pataki könyvtárnak, 1821. január 1-én. Sajnos, nem tudjuk, milyen könyvből áztatták(!) ki és a sárospataki gyűjtemények főigazgatója, Ujszászy Kálmán sem tud erről az adományozásról, amelynek felderítése további kutatást igényel. Mérete 16X65 mm. (9. kép.) 36. Sebeczky András könyvjegye nyomdai szedés, a név ún. „szépírásos" betűkkel, nyomdai szedésű kerettel, a 19. század végéről. (Nyireő S:33.) Mérete: 27X58 mm. 37. SEGESVÁRI István orvos a 19. század elején működött Debrecenben. Szép rézmetszetű ex librisét, amelyen ovális virágkoszorú övezi a nevét, a szakirodalom többször reprodukálta.

1 Feltehetően ez is a debreceni rézmetsző diákok vésője alól került ki. (Nyireő S:35, mérete 62X80 mm.) 38. Orvosi ex libris a következő is, SETH János Józsefé (fi 810), ki a szöveg szerint Komárom megyének volt „physicus"-a. Az égitesteket és „istenszemet" ábrázoló rézmetszet a jelzés szerint Hedrich Frigyes, az Egyetemi Nyomda budai betű- és rézmetszőjének műve.

1 J (Nyireő S:41, mérete: 74x61 mm.) 39. SIMON Konrád pálos rendi szerzetes 19. századi könyyjegyei több változatban ismeretesek, a ZM indával körülfont keretes nyomdai szedésű változatát (mérete: 38x92 mm) más gyűjtemény nem őrzi. (10. kép.) 40. Hasonlóképpen nem szerepelt még a szakirodalomban SPILÁK Reginald 19. század elején készült nyomdai cifrákkal keretezett szedett magyar szövegű ex librise (mérete: 45X82 mm). A tulajdonos személyéről nem tudunk közelebbit (11. kép.) 41. A STEGMÜLLER család szép címeres rézmetszetű ex librise a 18. században készült. Az Orsz. Széchenyi Könyvtár gyűjteményében csak fotómásolata van meg. Mérete: 136X76 mm; a ZM példányán egy 1872-ből való adományozásra vonatkozó kéziratos feljegyzés olvasható (Nyireő S:74 - 12. kép). 42. Dobai SZÉKELY Sámuel (1704-1779) nyugalmazott kapitány, könyv- és régiséggyűjtő címeres rézmetszetű ex librise e nemben a legszebbek közé tartozik. Több ízben is reprodukálták, mérete: 59X63 mm (Nyireő Sz:49). 43. SZEPESI F. Fülöp 1882. évszámmal jelzett kétszínű klisé ex librise név nélkül készült és a szöveg utólag lett nyomdai szedésű betűkkel piros színben benyomva. Mérete 79x64 mm, (Nyireő Sz:35). 44. SZOKOLAI Izidor miskolci minorita szerzetes latin szövegű szedett és nyomdai cifrákkal keretezett ex librise valószínűleg helyi nyomdában készült a 19. század elején, mérete: 34x63 mm (Nyireő Sz:60 - 13. kép). 12. Patafcy Dénes: A magyar rézmetszés története. Budapest, 1951.