A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

SEMSEY Andor: Régi magyar ex librisek a Zempléni Múzeum gyűjteményében

45. TELEKI Sámuel gróf (1739-1822) nevét viseli ma is az általa alapított marosvásárhelyi téka (Tirgu-Mure§, Teleki-Bolyai Könyvtár): Címeres ex librise két változatban ismeretes, a ZM a kisebbik változatot ó'rzi, mely nincs jelezve a művész nevével, de biztosra vehetjük, hogy ezt is a nagyobbikat metszó' Nagy Sámuel kolozsvári rajztanár (1783-1845) metszette rézbe, a 19. század első évtizedében (Nyireő T:12, mérete: 76x44 mm - 14. kép). 46-47. A könyvkereskedők által az eladott könyvbe ragasztott cédulák nem ex librisek, de fontos dokumentumai a könyvkereskedelemnek. A kolozsvári TILSCH könyvárus jegye két korszakból van meg a ZM gyűjteményében, az első (T. és Fia) a 19. század elejéről, ez nyomdai szedés, míg a második kőrajzú (Tilsch J.), a század közepéről. 48. A már említett Bretzenheim család után a sárospataki uradalmat 1875-ben WINDISCH-GRAETZ Lajos herceg örökölte. Fametszetű címeres, nyomdai szedéssel körített könyvjegye először német szövegű volt, ez van meg a ZM gyűjteményében (mérete: 56x48 mm), de ismeretes ugyanez magyar szöveggel is (Nyireő W:21). 49. ZICHY Cecília Hermina grófnő monogrammos könyvjegyén a családi címer sisakdísze látható (szarvasagancs között kereszt). Példányait több gyűjtemény is őrzi, mérete: 58X55 mm, kó'rajz (Nyireő Z:l 2). * Az eddig ismert vagy lappangó régi magyar ex librisek számát 1500 körülire becsülve megállapíthatjuk, hogy a Zempléni Múzeum e csoportba tartozó gyűjteménye nem tartozik a legjelentősebbek közé, de jellemző darabjai jó képet adnak a 18-19. század magyar ex libriseiről, tarka képet nyújtva a kor művelődési viszonyairól. Láthattunk hivalkodó főúri könyvjegyeket, nagy könyvtáralapítók és ma már ismeretlen könyvbarátok lapjait, szerény alkotásokat, amelyeket sokszor csak a tulajdonos személye iránti megbe229