A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

PARÁDI Nándor: A kácsi középkori lakótorony

13. kép. Sály-Latorvár; a lakótorony romja állóbb anyagból építettekre, vagy ezek egy részére vonatkoznak. Ismereteink alapján jelenleg ezekre a kisebb kiterjedésű, védelemre kialakított helyekre a megerősített földesúri lakóhely elnevezés látszik megfelelőnek. A kisméretű megerősített helyek közül régészeti kutatásra eddig alig néhány maradványnál került sor. Ezért legtöbbször nem tudjuk, hogy az épület milyen anyagból készült, csak egyetlen épület, lakótorony állt rajta, vagy ezenkívül másik is tartozott hozzá: s ha több épület is volt, egyszerre vagy különböző időben épültek-e? Összehasonlításul így kevés helyet sorolhatunk fel. Legközelebb állónak a kácsi lakótoronytól alig 4 km-re levő sály-latorvári maradványt tarthatjuk. A terepen elhelyezkedése is a kácsival egyezik; a hegy fennsíkja alatti kopár hegyoldalban, az út felőli kiugró padkán helyezkedik el. A sekély, átlagosan 1-1,5 m mélységű és 7 m szélességű árok 28X14 m-es ovális alaprajzú területet határol. Ennek a területnek a hegy felőli, szélesebb É-ÉNy-i szélén 4-4,5 m magas, íves hajlású, 2,5 m vastag falmaradvány áll, amelynek hajlásából kör alaprajzú, vagy legalábbis ezen a részén félkör alaprajzú lakótoronyra következtethetünk. A közelében a felszínen néhány Árpád-kori cseréptöredék került elő, köztük egy halvány vöröses színű palacknyak- és válltöredék,

2 s amelyek a lakótorony fennállását a kácsival nagyjából egyidejűnek valószínűsítik(13. kép). Az utóbbi évek feltárásai közül két olyan ásatást kell kiemelnünk, amelyek a kácsihoz hasonló jelentős eredménnyel jártak. A mendei Leányvár kutatásakor az 50X20 m-es alapterületű földvárban a kácsihoz méretében és alaprajzában csaknem azonos, 9,5X9,5 m-es négyzet alaprajzú, 2,4 m falvastagságú lakótorony kőalapozása került felszínre. Az itt talált sok habarcsos tégla arra 25. A területet 1979-ben Gádor Judittal jártuk be, a cseréptöredékeket ekkor gyűjtöttük. Segítségét ezúton is köszönöm. A Sály Latorvárihoz közel álló elhelyezkedésűnek látszik Erdélyből a vargyas-hegyestetői vár maradványa. Fallal és árokkal határolt ovális alaprajzú területén kör alaprajzú torony állt. Korát a 14. századra határozták meg. Dávid L., 1981. 349.. 343. kép. - Az 1982. évi l.atorvári ásatás megfigyelései arra utaltak, hogy az ENy-i részén állt köralakú lakótoronyhoz kis palotarész vagy fallal kerített térség csatlakozott.