A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)
VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)
áll Jézus alakja. Beethoven számára ez az oratórium nem a vallásos érzés kifejezése óhajtott lenni, számára csak az érző és szenvedő ember volt az igazi probléma. Jézus alakja addig nagyszerű, míg ezt a szenvedést példázza. Ezért oly sötét és élő a zenekari bevezetés. A Szeráf alakja élettelen allegória, koloratúrái inkább énekgyakorlatok, Péter szerepe nem nagyszabású, mégis ez az oratórium mintegy nagy előjátéka volt a hatalmas Missa Solemnisnek és a III. szimfóniának. 35 Ha tehát a kérdésre, a miért éppen erre a műre, választ akarunk, akkor abban találhatjuk meg, hogy ez „kéznél volt". Már 1913-ban Szent-Gály Gyula idejében előadtak belőle részleteket. S mint láttuk a Filharmóniai Társaságot egyelőre csak a lelkesedés hajtotta, anyagiak nélkül, majdnem természetes, hogy a zeneiskolában található és egyáltalán nem olcsó zenekari anyagot első nagyszabású bemutatkozásuknál hasznosították. A Haydn-szimfónia is előadásra került már az első világháború előtt. A készülődés lelkes volt. „A rövid felhívás után oly sok zenélő jelentkezett, s oly bámulatos kitartást tanúsítottak, hogy a legszebb reményekkel nézhetünk a hangverseny elé." A kitartásra és a szép reményekre is igencsak nagy szükség volt, hiszen jószerével nem volt próbaterem s azon a télen 3-szor sem fűtötték be a Koronát tüzelőhiány miatt. De bármennyi akadályon át mégis elérkezett az első hangverseny ideje: 1923. február 15. 36 A hangverseny legnagyobbszabású vállalkozásáról a Krisztus oratóriumról a vezénylő Hollósy Kornél ismertető cikket írt. A hangversenyt ugyanis ketten vezényelték. A Haydn: Esz-dúr szimfóniát és a hegedűversenyt Koller Ferenc, az oratóriumot Hollósy Kornél. A hangverseny-látogatók már némi tájékozottsággal hallgathatták az előadást. Minden készen állt már az előadásra. Minden? Majd meglátjuk! Még az utolsó pillanatban is, csak hajszálon függött az előadás. A délután folyamán a próba előtt, amikor az esti előadás sorsa végsőkig feszítette az idegeket, differenciák támadtak a zenekar és az oratóriumban szereplő énekesek között. A differencia sajnos pénzügyi természetű volt. A zenészek mégcsak hajlandók voltak pénz nélkül vagy legalább is annak halvány reményében muzsikálni, de a szólisták, a színház tagjai nem. Délután a főpróba el is maradt. Sőt, úgy látszott, hogy a szólisták az esti előadáson sem hajlandók fellépni, így az oratórium 120 szereplőjének hónapokig tartó munkája hiábavaló volt. Ez pedig nem kevesebbet jelentett volna, minthogy a bemutatkozás nem sikerül és már születése pillanatában meghal a Filharmóniai Társaság. Ezt pedig végeredményben senki nem akarta, s nagy „diplomáciai tárgyalásokkal", sok kölcsönös jóakarattal valahogy elsimult a nem könnyű kérdés és az esti előadás teljes programmal végbement. A közönség, amely a háttérről természetesen mit sem tudott, az előadást határtalan lelkesedéssel fogadta. Bőven jutott taps a dirigenseknek és a szereplőknek. A szünetben dr. Hodobay Sándor polgármester kijelentette, hogy a város 100 000 Koronával támogatja a Filharmóniai Társaságot. A polgármester kijelentése „határtalan lelkesedést keltett, és a deficit borongós felhője egyszerre rózsa35. Szabolcsi Bence: Beethoven. Bp., 1970. 177-180. 36. Eredeti műsor. A Miskolci Filharmóniai Társaság ének- és zenekari hangversenye 1923. február 15. a színházban x / 4 10 órakor. A Filharmóniai Társaság, a színház, a 13. honvédgyalogezred és a Vasgyár egyesített nagyzenekarának közreműködésével. Szólisták: Szász Edit, Halmos János, Pajor Ödön, operaénekesek, a Miskolci Nemzeti Színház tagjai. A zeneiskola női kara, a Miskolczi Dalárdaegylet. 1. Haydn: I. Szimfónia. Az Andante szólóját előadja: Kocsis Ida. 2. Mendelssohn: e-moll hegedűverseny, előadja Rákos Arnold, vezényel Koller Ferenc. 3. Beethoven: Krisztus oratórium. Halmos János, angyal Szász Edit, apostol Pajor Ödön, angyalok kara, katonák kara. Vezényel: Hollósy Kornél. A zenekar 60, az énekkar 120 tagú. 207
