A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

Műsorukon Beethoven: D-dúr szimfónia, Mendelssohn: Hebridák nyitánya és Mozart: G-dúr zongoraversenye szerepelt.

33 1. Megalakul a Miskolci Filharmóniai Társaság: Már a májusi hangverseny valósággal lázba hozta a város hivatalos* zenei vezetését és zenéért lelkesedő polgárait. „Miskolcon valóságos Filharmónia láz van" — olvashatjuk a lapokban. Az újságokban hirdetmény jelent meg: „Miskolc összes hivatásos zenekedvelőit - társadalmi, osztály, felekezet nélkül - egy táborba kívánjuk tömöríteni, hogy megszólaltassuk a klasszikus zeneirodalom remekeit. Szükség van 14 I. hegedűsre, 12 II. hegedűsre, 6 violásra, 4 gordonkásra, 2 gordonosra, 3 fuvolásra, 2 oboásra, 1 angol kürtösre, 2 klarinétosra, 1 basszus klarinétosra, 3 fagottosra, 4 ventillesre (szárnykürt), 3 trombonosra, 3 harsonásra, 1 üstdobosra. A tagság végett jelentkezni óhajtók, vonós és fúvós hangszeren játszók szíveskedjenek a zeneiskola igazgatói irodájába fáradni."

34 Ki is tűzték a bemutatkozó hangverseny műsorát. Haydn: Esz-dúr szimfónia, Mendelssohn: Hegedűverseny és Beethoven: Krisztus oratóriuma. A zenekar tehát létrejött. Még nem hivatalosan, mert ezt csak a bemutatkozó hangverseny utánra szánták, de a próbák megkezdődhettek, mert a személyi feltételek adottak voltak. A hegedűverseny előadására Rákos Arnold igazán alkalmas volt, az oratórium szereplőit pedig a színház már megismert kitűnő énekes színészei biztosították. Felmerülhet a kérdés, miért éppen Beethoven: Krisztus oratóriumát tűzték rögtön műsorra? (Az oratórium pontos címe: Krisztus az olajfák hegyén.) 30 éves volt Beethoven, amikor ezt a művet írta. Egyike volt a zeneköltő legnagyobb sikerű műveinek, csak a bemutatója évében 4 alkalommal került előadásra Bécsben. De, amint ismert, a közvélemény éppen azokat a műveket tüntette így ki, amelyeket éppen maga Beethoven tartott legkevésbé fontosaknak. A mű Franz Xavér Huber szövegére készült. A mester így nyilatkozott e művéről: „Figyelembe kell venni, hogy az első ilyenfajta művem volt s hogy 14 nap alatt írtam zavaros, kellemetlen és aggasztó körülmények között; öcsém halálos betegen feküdt. .." Azért ezt nem kell egészen szó szerint vennünk, mert komoly előtanulmányokat folytatott hozzá. Még akkor nem ismerhette Bach remekeit: a Máté-és Jánospassiót, mert csak ez idő tájt kezdték felfedezni, annál inkább ismerte Graun, Hasse és főleg Hándel oratóriumait és természetesen Haydn oratóriumzenéjét a Teremtést és az Évszakokat. A Krisztus oratóriumnak csak a részletei sikerültek, egyesek jobban, mások kevésbé. Az oratórium színpada félig a földi valóságra, félig a túlvilágra nyílik, alakjai a 2 térség között oszlanak meg. Péter a Tanítványok s a Katonák az egyik világtáj szereplői, a Szeráf, s az Angyalok kórusa a másik világtájé. A kettőt egyesítve s egymással magyarázva 33. Eredeti műsor. A Városi Zeneiskola zene- és énekkari hangversenye május 11-én, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel a Korona Szálló nagytermében Miskolczy Simon Jánosné zongoraművész, zeneiskolai tanár, a Miskolczi Dalárdaegylet, valamint az intézet, a Magy. Kir. 13. honvédgyalogezred és a Diósgyőr-Vasgyári egyesített nagy zenekarának közreműködésével. 1. Mozart: Jupiter Szimfónia, 2. Bellini: énekkettó's a Norma c. operából zenekarkísérettel előadják: Szombathyné Fehér Katalin és Hornyák Olga. Szünet. 3. Liszt: Esz-dúr versenymű. Zenekari kísérettel előadja Miskolczy Simon Jánosné. 4. Szent-Gály Gyula: Szerenád. Vegyeskar. b) Hollósy: Találkozás. Női kar. Szoprán szóló: Hornyák Olga, alt szóló: Lágler Olga. Zenekari kísérettel előadják a karének tanfolyam növendékei. Az 1., 2., 3. számot Koller Ferenc zeneiskolai igazgató vezényli, a 4. Hollósy Kornél tanár. A zenekar 56 tagból, az énekkar 80 tagból áll. Köztisztviselők és családtagjaik 30%-kal olcsóbban válthatják meg a jegyeket. 34. Reggeli Hírlap. 1922. november 12. 206