A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)
CSORBA Csaba: A Fige család följegyzései
1905 virradóra olyan nagy hideg szél volt, hogy az ember majd megfagyott. Januárba mindég hideg volt. 1905be májusba és júniusba igen sok eső járt, volt is csalamádé olyan sok, hogy még ó'sszel is szekérrel hordta sok ember; meg kender is volt olyan nagy, hogy annál nagyobb nem volt soha, de nem volt eső többet egész októberig. Letakartak, hazahordták az életet, kinek mennyi volt, el is gépeltek, sohasem zavarta meg az esó' az gazdákat. De kukuricza volt azért sok, aki rendesen megkapta, pedig olyan nagy szárazság volt, hogy ászt tudta az ember, hogy egy esó' kukuricza sem lesz. Gabona is volt, búza is volt sok, akinek sok volt vetve; de gyümölcs nem, igen kevés helyen a kerteken; a szilvásokon egy csepp sem volt. 1906ba is igen nagy szárazság volt, de azért élet volt sok, akinek sok volt vetve; kukuricza az is volt sok, de gyümölcs nem volt. ősszel jó idó'járt egész karácsonyig. 1907be elkezdó'dött az hideg, mindég esett az hó. Januárba minden nap esett az hó. Olyan nagy hó volt az udvaron összehanva, mint egy kőfal koszt jártunk volna; mindég igen hideg volt. Még József napkor is benne volt az jég az Hernádba. Nem is vetettek egy szem életet sem marcziusba. Egész májusig mindég hideg volt, még május elsején egy fa virágot sem lehetett látni, csak hetedikén kezdettek az fák virítani. Az Hernádból is kiöntött, az víz feljött az szérűig, de csak 24 óráig tartott. 1908ba is igen száraz nyár volt, gyümölcs nem volt egy szem sem, mind megette az hernyó; alig fakatt ki, az fák is. Termés volt, kivált kukuricza sok volt, de mán októberbe 20szadikán leesett az hó. Olyan hideg volt, hogy mindenféle megfagyott. Nem is lett jó idő egész novemberbe; mindég hideg volt, novemberbe is mindég esett az hó és hideg egész karácsonyig. 1909be is mindég csak hideg egész márcziusig. Február 12dikén az eső egész nap (esett) és hideg lett egész márcziusig. ötödik marcziusba egész nap mindég esett az hó, nagy víz volt mindenfele, az kivált az páston; Nem esett eső egész májusba. Elindult az eső, akkor újult meg az határ. Az árpát is áprilisba vetették el, mindenféle veteményt. Drága is volt az élet, az búza kelt 13—14 forintér is, kukuricza 7 forint 70 kr, az árpa 8 forint; áprilisba nem volt eső, de júniusba meg júliusba is sok eső volt. Egész 9—lOzedikén kezdték az aratást; igen sok termést hozott a szőlő is, de júliusba vége lett. Megszáradtak a girizdek, megütötte az öböly. Az gabona kelt 10-11 frt, a búza 16 és még 40 krajezár is, a kukuricza 8 forint és 40-50 kr. 1913ba volt termés, még le is aratták, de mán hordáskor mindég esett az eső; olyan záporok, hogy behoztam 60 kereszt búzát, fenékig ázott. A víz jött, hogy mán vasárnap kellett gépelni. Mire összegyűltek, akkorra ömlött az eső, mikor elállt, hozzáfogtak, megint este lett. Nézik a búzát, aki még ott maradt: az fenékbe hát mán mingyán felveszi az víz, tele volt mán akkor a kertek. Ismét felrakták hát szekérre, majd hogynem a vízbűi el kellett vinni másnál, mert ithol nem lehetett lerakni az vízbe, sárba. Háromszor áradt augusztusba, a szénákat felvette az víz nemcsak a sikébe, hanem az rét mind vízbe volt, egész földestül ott maradt az vízbe, még az szilvásba is horta a búza kévéket az felföldön; ott egész falustul elrontotta, hajlék nélkül maradt egész község, a halomba is 40 kereszt gabona .. . Ott kellett szárazgatni a padon, amit keservesen ki tudtak venni a vizes szalmábúl. De nem esett egész ősszel egy szem eső sem. Kiszántották a földeket, elvetették, de olyan száraz földbe, hogy egy szem eső sem esett egész ősszel. Nem is kelt ki egy szem élet sem. 1914 kikelt, de olyan volt a repcsintül, mint aki vetve van. Ritka volt, kiszántogatták a sok földeket, kibe árpát, kibe kukuriczát vetettek; olyan szomorú időt értünk megint. Itt vége szakad a történeti-gazdasági följegyzéseknek. Több lap üresen maradt az 1914-ben megszakadt följegyzések után, majd halotti énekek következnek: Halotti ének Hogy eljött az idő teljessége, u hát egy szépen eltöltött vacsora, harmadnapra lesz az halál tora. Hát akire négy gyermek néz vala, ászt véré le az úrnak angyala. 9* 131
