A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

CSORBA Csaba: A Fige család följegyzései

23dikán mentünk legelői, tartottak istentiszteletet, Istennek legyen hála érte, de még akkor meszeletlen volt, csak a székek be voltak rendezve. Termés: búza, gabona elégséges volt, de kukuricza és samyú nem volt, igen kevés, mert igen nagy száraz nyár volt. ősszel jó idő, egész karácsonyig mindég jó idő járt, de 1895be január 2sodikán olyan idő volt, hogy sok szekereket az útba ért, benne maradt a hófúvásba, mindég esett az hó, azután az szél fútt, a vonat mindjárt elállt, egész februárba mindég igen hideg és sok hózivatarok voltak. 1895be készült el egészen a Hernád németi templom. A gombot feltették június 23dikán. A harangokat felhúzták. Felszentelték október 20dikán. 1896 mindenféle termés volt, kukuricza, sok, gabona is, árpa is volt. ősszel csak november utóján igen hideg lett, hogy sok tök megfagyott a mezőbe, de megint jó idő járt egész karácsonyig is. 1897be ismét a legjobb téli idő járt, nem volt hideg egész januárba, csak kevés fagyás volt, sokszor esett az eső; termés csak fél termés volt, de bab az volt sok, meg széna és sarnyú az volt sok; mindég a legjobb téli idő járt. 1898ba az elején rendes jó téli idő járt, termés volt, mindenféle széna is jó, gabona, árpa, búza igen jók, de június 27dikén jég esett, megrontotta amerre ment; ismét 29dik virradóra 12 órakor esett nagy jég, amely elvágta az határt, különösen az árpát, abból nem lett semmi sem, egyszóval olyan jegek mint egy tojás meg nagyobbak is 3szor ezek éjszakán; kétszer nagyok, egyszer apróbbak, sűrűn, amerre ment, mindenfelé nagy károkat tett, kivált az kis utczán arra. Nagy kárt tett, nem lett csak igen kevés élet, kukuricza is igen kevés, ászt is megette az hörcsik, hamar le kellett törni, ami kevés volt. Mindég nagyon jó idő járt egész őszön, Mindszent napján is. A legjobb nyári idő volt egész november 20dikáig; mindég jó téli idő volt egész karácsonyig is ismét. 1899 elején is hó nem volt egész télen egy csepp se, se hideg. Február 24-25dikén hideg lett, átállt az Hernád, akkor hortak jeget az jégvermekbe, de megint jó idő lett márczius 6dik és 4dikén ismét igen száraz hideg lett, de 25dikén Gyümölcsoltó napján olyan hideg szél horta a havat, hogy olyan kriminális idő volt, nem volt egész télen sose. 1900ba is termés volt elég, búza, kukuricza, árpa, kender igen jó meg sok, csak az gabona az igen kevés volt, sok helyen kiveszett télbe, ki kellett szántani, gyümölcs is igen kevés volt, eső járt rendesen. 1901egybe január 23dikán igen nagy hideg szél és hóesés volt, hogy az idő miatt nem tudtak az utasok menni. Január 19czedikén az ég zengett, 3rom hétig igen hideg volt, azután jó idő járt, 1901be mindenféle termés volt sok, kivált gyümölcs volt annyi, hogy sok ember nem lelte helyét az szilvának; egy hordó szilva egy forint volt, még kevesebbért is lehetett venni; cseresnye igen sok, de csak egy pondrót sem lehetett benne találni. Egyéb termés is igen jó volt, kukuricza az is nem volt most pondrós vagy hörcsik ette; a legszebb, egészséges volt; egész ősszel mindég a legjobb idő járt karácsonyig is. 1902be is mindég igen jó idő járt, még Vízkereszt napján is szántottak; hanem február 4dikén olyan hóesés és szél fútt, hogy az utasok nem tudtak menni az idő miatt; És ismét jó idő lett, de hó nem volt sose, csak 4gyedikén, de az is elolvadt, ismét jó idő lett. 1902be mindenféle termés volt, sok élet, de gyümölcs nem volt még csak egy szem se, de szeptember 12dikén már az mezőbe megfagyott az sok tök és kukuricza is, aki gyenge volt, 17dikén megfagyott. November olyan hideg volt, mindég egész deczember 27dikéig, hogy volt olyankor, hogy még az kutakba is befagyott az víz. Az Hernád is átállt. Olyan jó idő lett, egész 1903 január másodikán mán elment az jég, de lódikán ismét átállt az Hernád, megint igen nagy hideg lett. 1903ba mindenféle termés volt, gyümölcs is volt, kivált az kis uczai oldalon nekünk annyi szilva volt, annyi soha sem volt, el is adtunk vagy 12két vékát; de október 23dikán olyan hideg volt, hogy minden megfagyott, ami a mezőbe volt. Ismét jó idő lett egész karácsonyig. 1904be igen nagy szárazság volt, kivált az marhának nem volt semmi, az tarlóba sem nyŐtt semmi. Egész nyáron sosem volt eső, de azért élet volt a nagy szárazságba; eső egész nyáron nem esett. Búza volt, akinek sok volt vetve sok, gabona is, árpa, kukuricza is volt némelyiknek sok, de kender nem volt csak térgyig érő; bab se volt kevés, egy krata földbe egy fél véka krompi is volt, kevés, mindenből volt kevés, azért csak az marhának legszűkebben volt. Az ember mert amit összeszerzett az ember, meg kellett étetni. Nyárba szilva is volt az kerteken, de az olyan volt, mint aki alatt tüzeltek: megaszott az fáján, rásült; olyat nem láttunk soha. 130