A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
DOBROSSY István–KÁRPÁTI László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai
A MINDSZENTI TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE ÉS MŰTÁRGYAI 123 tet (számos átalakítás után a mai Kossuth u. 2. sz. ház) 1563-ban feldúlták az „erdélyiek" és túszként az apátot is magukkal vitték Tokajba. Innen Perényi Gábor mentette ki. Közötte és az apát között létrejött egy tranzakció, amely szerint az apát a „katolikus végvár" Nagyszombatba távozhatott, birtokainak bérletét és dézsmáit ennek ellenében viszont Perényi Gábor kapta meg. 9 Ezt az állapotot, ill. kapcsolatot Perényi Gábor halála, majd felesége —- Guthi Országh Ilona — halála ismét megváltoztatta. A diósgyőri uradalom új zálogbirtokosa ugyanis 1569—1570-től Enyindi Török Ferenc lett, akinek a felesége Guthi Ország Borbála volt, s így sógorság révén kapta Diósgyőrt. Török Ferenc más feltételek között ugyan, de hasonlóan bérbevette az apátsági javakat. 10 Ez alól csak a miskolci „királyi ház" és a Szinvára épített malom, valamint két nolaji jobbágytelek jelentett kivételt. 11 A tized ekkori bérbeadása ellen a király tiltakozott. Ezt 1569-ben leiratban fogalmazta meg: „Nem kételkedünk, hogy tudomástok van a legközelebb elmúlt országgyűlés azon tárgyalásáról, a melyek szerint a jövőben az országban senki sem vehet bérbe tizedeket, hanem csak mi. Mivel azonban értesültünk róla, hogy a tapolczai apátságnak nem kevés tizede van, s azt idáig Török Ferencz bérelte az apáttól, a jövőt illetően ezt mi kívánjuk magunknak megtartani, kibérelni. Meghagyjuk tehát, hogy erre a rendelkezésünkre hivatkozva idézzétek magatok elé a most Komáromban tartózkodó apátot, s a tizedet a szokott díjért a mi számunkra vegyétek bérbe tőle. 12 A tizedek királyi bérletét csakhamar követte az apátsági birtok egészének világi, elsősorban katonai célokra történő felhasználása. Ez már annak eredményeként történt, hogy 1570-ben a tárgyalások ideje alatt az apát meghalt. A kamara ezt követően, a zavaros helyzetet kihasználva lefoglalta és a szendrői uradalomhoz csatolta az apátság birtokait. 13 Az 1571. évi összeírásban a tapolcai apátság javai már a szendrői uradalom elidegeníthetetlen javaiként vannak feltüntetve. Jövedelme még 1597-ben is a szendrői vár fenntartására szolgált. 14 A kápolna történetét a reformáció győzelme és az apátsági birtokok szendrői uradalomhoz történő csatolása mellett még számos más tényező is alakította, befolyásolta. Közvetlenül az, hogy az alig 10 hold kiterjedésű Mindszent település a reformáció győzelme után egy református közegben elhelyezkedő katolikus szigetté, kápolnája pedig kihívó katolikus objektummá vált. Közvetve pedig mindenképpen hatással volt Mindszent történetére az, hogy 1596-tól, Eger török kézre kerülésétől az egri püspök és káptalan csaknem egy évszázadig (a török 1687. évi kivonulásáig) Jászon, majd Kassán székelt. 15 Tehát nemcsak az apát volt távol — túlságosan sokat nem törődve a javadalommal —, hanem a biztonságot jelentő és az irányítást megvalósító felügyelet is. Ezek az adatok valóban azt sejtetik, hogy a kellő támogatás, majd a papok és pártfogók nélkül maradt mindszenti kápolna a reformáció miskolci eseményeinek következményeként már aló. század végén megszűnt, ill. megszűnhetett, a 17. század közepére pedig végképpen elenyészett. Az 1606., 1622., 1628. és 1631. évekre vonatkozó és részben újabban feltárt adatok birtokában szükséges kiegészítenünk a kápolna történetével foglalkozó feldolgozásokat. Ezt indokolja az, hogy az 1606-os oklevél szerint a tapolcai apátság birtokait, a mindszenti kápolna intenciós, azaz misealapítványi jövedelmével együtt a diósgyőri uradalom bérlői kapták. 16 A további három oklevél
