A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
DOBROSSY István–KÁRPÁTI László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai
124 DOBROSSY ISTVÁN—KÁRPÁTI LÁSZLÓ névszerint említi azokat a mindszenti oltárnokokat (Tolnay István, Eölvedy Albert, Egri Dénes), akiknek működése eredményeképpen az oltáralapítványok jövedelmei realizálódtak. 17 Ezek az adatok azért fontosak, mert ha a mindszenti egyház intenciós kötelezettségeit teljesíteni tudta, ez csak abban az esetben volt lehetséges, ha a kápolna létezett. E négy adatot ha kiegészítjük a Fáncsy Borbála-féle 16. századi felújítással, biztosan állíthatjuk, hogy a mindszenti kápolna létezett és 1507—1631 között folyamatosan működött. A tapolcai apátság 16—17. században folyamatosan „szétszóródott", „elveszett", „eladományozott" javainak visszaszerzésére eredményesen csak a 18. század első évtizedeitől került sor. Eszterházy Károly 18 egri püspök canonica visitatioja a 18. század második felében ennek eredményeiről már számot ad. Püspökségének idején már megerősödött a katolikus egyházi élet az apátsági területeken, közöttük is főleg Mindszenten. Településtörténeti szempontból Mindszent ekkorra már teljesen összeépült Miskolccal, valójában Miskolcnak egy (később két) utcája, amelynek Tapolcával való kapcsolata lényegében megszűnt. Tapolca ugyanis az ekkori leírások szerint (az összeírásokat is beleszámítva) már lakatlan puszta-hely. 19 Eszterházy Károly egri püspöksége ideológiai-vallási szempontból az ellenreformáció helyi eseményeivel is összekapcsolódik. Mindszent ezekben az eseményekben is fontos szerepet játszott. Ebben az időszakban, a történeti leírások, feldolgozások és a templomon elhelyezett tábla szerint 1728-tól került sor a mindszenti templom korabeli, toronynélküli, de a korábbinál reprezentatívabb formájának kialakítására. Mindszent történetében a 17—18. század fordulóján Petrik András egri kanonoknak, tapolcai apátnak voltak nagy érdemei. Adataink szerint 1695— 1716 között tevékenykedett és alakította a település építészeti képét. Az egri érseki levéltárban őrzött iratokból tudjuk, hogy ő építtette a mindszenti, ún. apátsági udvarban a kétszintes parochia épületet. Mindez azért érdemel figyelmet, mert ebben, az akkor még körülkerített udvarban helyezkedett el a Mindenszentekről elnevezett templom is. Egy 1716-os összeírás szerint ezt a templomot 1706-ban renováltatta és befedette „jóminőségű anyaggal". Az újonnan fedett tető szentély feletti részére huszártornyot állíttatott, amelyet két haranggal látott el. 20 A rendbetétel, ill. felújítás ténye arról győz meg bennünket, hogy ekkor egy, korábban fennállott templom munkálatairól van szó. Ha a 18. század elején egy létező templomot újítottak fel, akkor feltételezhető, hogy ennek a 17. században már állnia, funkcionálnia kellett. Egy kápolna-templom viszont az 163l-es oklevél tanulsága szerint létezik Mindszenten. Ebből következik az a feltételezésünk, hogy a két említés között igaz hetven év telik el, mégsem gondolhatunk arra, hogy a korábbi építmény megszűnt, majd annak a helyén, esetleg annak a romjain új templomot emeltek. Valószínűbb az, hogy arról a kápolnáról van szó, amelyre 1507-ben először utal egy okleveles feljegyzés, majd amit 1562-ben helyreállíttatott Fáncsy Borbála. Ugyancsak ennek a templomnak kellett léteznie 1602-ben, 1622-be 1628-ban, 1631-ben, valamint némi felújítással, átalakítással 1706-ban. 1710-ben, az 1706-os állapotra utalva a mindszenti templomot az összeírás a következőképpen említi: a „templom" szentélye felett „tornyocska" van két
