A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
HOKKYNÉ SALLAI Marianne: A szalonnai református templom középkori falképei
54 HOKKYNÉ SALLAY MARIANNE béliek. A fentieken kívül az apszis egyik ablakbéletében két női szentről tesznek említést. Az 1922-es templomrenováláskor napvilágra került falképeket a helybeli lelkész előbb le akarta meszelni, majd mikor a Műemlékek Országos Bizottsága ezt nem engedte, a képeket ki akarták egészíteni és keretbe foglalni. Erre írta Szőnyi Ottó azt a választ, 3 melynek szövegét érdemes megjegyezni, mert állásfoglalása az akkori műemlék helyreállítási elveket tükrözi. Ez pedig olyan szemléletmódot mutat, amelyet ma is magunkénak mondhatunk. „A falfestmények festett keretezését és a festményekben keletkezett foltok befestését nem engedélyezhetjük, mert ez — bár a legnagyobb gonddal hajtassák is végre — mégis zavarólag hat a későbbi tanulmányozásra és megváltoztatja a mindenkép megőrzendő eredeti állapotot. Az ősi magyar kultúrának e szépséges bizonyítékai még hiányos állapotukban is mindenkor büszkeségei lesznek a szalonnai templomnak és a művelt emberek nemhogy megütköznének a százados emlékek időviszontagságok által okozott csonkaságain, hanem épp azt fogják természetesnek találni és a befejezést kegyetlenségnek tekinteni. Hazánk igen sok templomában pl. az ócsai ref. templomban is igen rongált állapotban láthatók középkori falfestmények és senki sem akad fenn ezen. A külföldön pedig a példák százaira lehetne rámutatni. Ez a művelt emberiség közös megegyező felfogása. A műemlékeket eredeti állapotukban kell hagyni, mert csak így szolgálhat a tudománynak forrásául." 1922-ben tehát lényeges beavatkozás a megmaradt falképeken nem történt. A szalonnai falképek restaurálására 1951-ben került sor. A munkát Bartha László és csoportja végezte. Erről a munkáról dokumentáció nem áll rendelkezésünkre. A keveset, amit tudunk róla, a falképek helyreállításának ismertetésében a restaurátorok közlik. A szalonnai ref. templomban jelenleg négy különböző korból származó falkép töredéket találunk, illetve az első periódust két korra oszthatjuk, csak keletkezésük ideje között szinte alig van különbség. A periódusokból kettő ugyanakkor egészen csekély töredékkel van képviselve. 1. A legkorábbi festésmaradványok a közvetlenül az első vakolatra, alapozás nélkül festett felszentelési keresztek. 2. Ezekkel szinte egyidőben készült az egykori körtemplom ma is meglevő keleti karéjában és déli falán talált festett réteg. Az apsidiolban okkersárga és vörös szőnyegmotívum, valamint levéldíszes zárósáv felett figurális falkép — ikonográfiailag megfejthetetlen—töredékeit láthatjuk, sőt egy felirat három betűje is előkerült: MAR... A Déli falon az ábrázolás, ha töredékesen is, de megmaradt. A képsorozat antiochiai Szt. Margit legendáját mutatja be. A legenda szerint 4 Margit egy antiochiai pogány pap leánya volt, akit dajkája megtérített. A fiatal leányt Olybrius kormányzó arra lovagolva meglátta a mezőn, amint éppen birkákat őrzött. A kormányzót elbűvölte a pásztorlányka szépsége és magához hívatta. Margit azonban ellenállt és nem hallgatta meg a férfit. Olybrius ekkor mély pincebörtönbe vetette. Itt a gonosz sárkány alakjában megkísértette a lányt, akinek a kezében levő kereszttel sikerült legyőznie a szörnyeteget. Ezt a megmenekülést azonban a kínzásoknak egész sora követte:
