A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
HOKKYNÉ SALLAI Marianne: A szalonnai református templom középkori falképei
A SZALONNAI REFORMÁTUS TEMPLOM KÖZÉPKORI FALKÉPEI 55 megkorbácsolták, hajánál fogva felakasztották, tüzes harapófogóval gyötörték, fáklyával égették, majd forró olajba tették és végül lefejezték. Ezek a kínzások olyan borzalmasak voltak, hogy — így szól a legenda — még maga a zsarnok kormányzó sem bírta nézni s ruhájával elfedte szemét. Szalonnán a legenda egyes jelenetei pontosan megtalálhatóak és ugyanakkor bizonyos különbségeket is találunk. A történetet indító kép nagyrészt elpusztult, csak két alaktöredéket látunk. Az egyik Margit lehetett — ezt bizonyítja a sárga ruha és a kékes fekete köpeny — ugyanis a sorozat képein mindenütt ilyen öltözetben ábrázolják. A másik figurából két hosszú láb töredéke maradt meg. A legendának két jelenetére gondolhatunk: vagy azt ábrázolták, amikor a kormányzó meglátja a leányt, vagy pedig azt, amikor poroszlójával maga elé rendeli. A következő képen ugyanis már a torzonborz, pipaszár lábú, emberi szörny alakjában megjelenő gonosz legyőzését látjuk. A börtönbe vetett Margit a nagy orrú fejet a föld alá tapossa. A lány felett fehér madár, valószínűleg a szentléleknek galamb képében való igen kezdetleges ábrázolása. A figurák alatt okkersárga, szabálytalan rombuszokat alkotó vonalas festés van, a kocka közepén egy-egy ponttal. 5 Majd két alak töredéke következik, deréktól lefelé maradtak meg. Az egyik — a ruha alapján — megint Margit, a másik egy sárga-vörös ruhás férfi: a gonosztól való megmenekülés után egy poroszló Olybrius elé vezeti Margitot. A két alak alatt ismét megjelenik — sárkány formájában— tekergőzve a gonosz. A többi képtől fekete, okker, fehér és vörös sávokkal elválasztva ábrázolta a középkori festő Olybriust. A kormányzó trónon ül, ruhája okkersárga, köpenye fekete és vörös harisnyacipőt visel. Feje sajnos elpusztult. A történet az ostorozás jelenetével folytatódik. A szent felső teste ruha nélkül van, derekára fekete köpenyét tekerték. Jobbján a sárga harisnyakötős, vörösruhás, fekete köpenyes poroszlót látjuk, balján egy fekete harisnyás, vörösruhás férfi áll (feje elpusztult), mindkettő ostort, illetve egy vastag kötelet tart a kezében. A faliképek tulajdonképpen már e jelenettől kezdve egymás fölött két mezőben folytatódnak. Az ostorozás feletti festett réteg azonban elpusztult. Az ostorozás után az alsó sávban újból a trónoló Olybrius jelent meg, előtte egy dézsaszerű edényben Margitot látjuk, csak a feje látszik ki: nyilvánvalóan a kínzás sorozatból az olajban főzést ábrázolja. Itt jelenik meg először a szent neve: MAR (gar) ETA. Feje felett újból ott van a fehér galamb, szájában a kereszttel. A felső sávban két alak töredékét találjuk, a NIA és a PERFECT feliratok nem segítenek értelmezésükben. A következő kép betölti mind a két sávot. Margit térdenállva imádkozik a kivégzés előtt, felette MARCHUS felirattal, kezében nagy kardot tartó poroszló áll. Visszaidézve a második Olybrius figurát, látjuk, hogy kezének parancsoló mozdulata azt jelenti, hogy a legenda szerinti utolsó kínzás befejeztével utasítást ad Margit lefejezésére. Fenn a képsáv következő figurája — TEOFIL — felirattal — kezében könyvet tart, majd egy furcsa testtartású férfialak töredéke zárja a falképet. TEOFIL ikonográfiái tévedésből, Mária vagy szent Dorottyával kapcsolatos legendából kerülhetett a ciklusba. Az alsó mezőben a halott Margitot látjuk, valamint néhány fejet, valószínűleg a Margittal együtt mártíromságra jutottak fejei. A kép fehér színű hátterében helyenként piros csillag minta van.
